Népművészeti fesztivál, Szent István-napi szentmise, borrendi rendezvények, tiszteletadás a Nemzeti Emlékhelyen, történelmi felvonulás, ünnepi közgyűlés, néptáncgála és tűzijáték – így ünnepelt Székesfehérvár.
|
Szövők, fafaragók, ostorkészítők, gyöngyfűzők várták a vásári forgatagba érkezőket államalapításunk ünnepén, augusztus 20-án Székesfehérvár Belvárosában. A
„Dunán innen, Dunán túl” Népművészeti Fesztiválon Vas megye, Rábaköz, Sárköz, Galga mente és a Balaton-felvidék tájegységeinek hagyományaival ismerkedhetnek meg az érdeklődők.
Immár hagyomány, hogy a Székesfehérvári Királyi Napok programjában a Népművészeti Fesztivál is helyet kap. Az idei fesztiválon Vas megye, Rábaköz, Sárköz, Galga mente és a Balaton-felvidék tájegységeinek hagyományait, szokásait, gyermekjátékait, népi sportjátékait, viseleteit, dalait, táncait, meséit ismerhetik meg az érdeklődők. A Tördemic Néptáncegyüttes, a Veresegyházi Hagyományőrző Népi Együttes, a Gencsapáti Hagyományőrző Néptáncegyüttes, a vitnyédi Énekes Lenke, valamint az őcsényi Bogár István Hagyományőrző Egyesület tagjai az Országzászló téren, az Országalma előtt és a Szent István-emlékjelnél várják a közönséget interaktív programjaikra, majd a Mátyás király-emlékműnél lépnek színpadra. A Városház téren a Fejér Megyei Népművészeti Egyesület, a Fehérvári Kézművesek Egyesülete és a Magyarországi Alkotóművészek Közép- és Nyugat-Dunántúli Regionális Társasága (M-ART) kézművesei tartanak bemutatókat, és az érdeklődők maguk is kipróbálhatják a nemezelést, a fafaragást, a gyékényfonást, a varrást, a hímzést, a szövést, a gyöngyfűzést, a csipkeverést, a mézeskalács-díszítést, a gyöngyszövést és a csuhézást. Augusztus 20-án, Szent István király ünnepén, a keresztény magyar állam megalapításának napján a város papságával közösen celebrált szentmisét a Szent Korona hiteles másolatának és első uralkodónk fejereklyéjének jelenlétében Spányi Antal megyés püspök a Szent Imre-templomban. A szentmise után a főpásztor megáldotta az új kenyeret, mint a családi jólét és a jövő jelképét, majd Isten áldását kérte valamennyi magyar család kenyerére és életére.
„István király ünnepén a sziklára épült ház példáját állítja elénk az egyház, mert minden bizonnyal Szent István szeme előtt is ez lebegett, amikor megalapította azt a keresztény magyar államot, amely átvészelt annyi szörnyűséget, amely annyi veszélynek volt kitéve, és mégis mindennel dacolva, a hit biztos alapjain megmaradt.” - hangsúlyozta ünnepi beszédében Spányi Antal. „Az első magyar király műve, a sziklára állított magyar nemzet és állam áll, és állni fog. Ennek egyik titka az, hogy az államalapító fontosnak tartotta azt, hogy tanítson. Hithirdetőket hívott, kolostorokat alapított, apátságokat, prépostságokat, templomokat építtetett. A tanítása azért volt hiteles, mert annak nemcsak igazságában hitt, hanem családjával együtt e szerint is élt. Példát mutatott. Ez a XXI. század emberének is a mindenkori üzenet. Tanuljunk Szent Istvántól, éljünk a hit alapjaira épülő, példamutató életet a jövőnk érdekében.” - zárta ünnepi prédikációját a megyés püspök. Szent István és a magyar állam alapításának ünnepén hagyományosan a Nemzeti Emlékhelyen róják le tiszteletüket a megemlékezők. Az Osszáriumnál dr. Molnár Krisztián, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke mondott ünnepi beszédet, melyben felhívta a figyelmet az államalapító király és a keresztény kultúrkör értékrendjére, a múlt, a vallás, a hagyományok megőrzésének fontosságára. A résztvevők a Fehérvári királyok menetéhez csatlakozva közösen sétáltak át a Szent István térre, ahol az augusztus 20-i programok ünnepi közgyűléssel folytatódtak.
A Székesfehérvári Királyi Napok zárónapja augusztus 20-a, Szent István király és a magyar államalapítás ünnepe. A város közössége egész nap világi és szakrális rendezvényeken készülhetett az egyik legjelentősebb nemzeti ünnepünkre, amely Székesfehérvár ezeréves múltjára és történelmi fővárosként betöltött szerepére is emlékezik.
Székesfehérváron a megemlékezők a Nemzeti Emlékhelynél gyűltek össze, hogy Szent István szarkofágjánál leróják tiszteletüket, és megemlékezzenek államalapító nagy királyunk tetteiről és máig is kiható intézkedéseiről. Az Osszáriumnál tartott ünnepség Kodály Zoltán: Ének Szent István királyhoz című művével kezdődött, az Alba Regia Vegyeskar előadásában.
A Szarkofág előtt dr. Molnár Krisztián, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke mondott ünnepi beszédet: „Államalapításunk ünnepén fel kell tennünk a kérdést: vajon mi milyen Magyarországot tudunk örökül hagyni a jövő generációja, gyermekeink és unokáink számára? Elődeink keresztény és független államot alapítottak – és ezzel biztosították magyarként való megmaradásunkat Európában. Ugyanakkor létrehoztak egy olyan formát, ami otthont biztosít a magyarság számára. Házat – és Hazát adtak nekünk. Olyan áldott sorsközösséget kaptunk tőlük, amit a közös hit, a közös nyelv, a közös hagyomány testesít meg és éltet. És amelynek megvédése, ápolása és felvirágoztatása minden hazáját szerető és tisztelő magyar ember feladata és kötelessége.”
A közgyűlési elnök történelmi áttekintést adott, és a jelenkor visszásságaira is felhívta a figyelmet. Beszédében kiemelte: „Azt gondolom, hogy mi, akik számára fontosak a keresztény értékek, a nemzeti hagyományok, mi értőn és érzékenyen figyelünk a múlt szavára. Mi megfogadtuk Szent István intelmeit – és azon dolgozunk, hogy békés, harag és gyűlölködés nélküli városunk, megyénk és országunk legyen. Az az érdekünk, hogy a nemzetközi konfliktusokkal szemben is megvédjük hazánkat. Hogy polgáraink nyugalomban élhessenek. Hogy nyugodt, biztonságos, rohamosan fejlődő településeink kicsinyes pártpolitikai célok elérése eszközéül ne váljanak csataterekké. Hogy mindannyiunk számára lehetővé tegyük a kiszámítható, békés társadalmi fejlődést, a biztonságot és a rendet.”
Dr. Molnár Krisztián beszéde végén visszatekintett az elmúlt tizenegy nap mozgalmas programjaira: „Itt, Székesfehérvárott a Királyi Napok rendezvénysorozatával valójában már napok óta ünnepeljük az ezeréves magyar államot, Szent István királyunk örökségét. És amit e csodás rendezvénysorozat példáz: hogy nemcsak az államot, hanem annak valódi tartalmát: a magyar Hazát is ünnepeljük! Azt a hazát, melynek közösségét Szent István államalkotó tevékenysége hozta létre – de amelynek ápolása, gondozása és védelme mindannyiunk tiszte és kötelessége. Azt a hazát, amelynek hite a kereszténységben gyökerezik; melynek nyelvén Balassi Bálint, Petőfi Sándor, Vörösmarty Mihály, Móricz Zsigmond, Ady Endre és megannyi magyar költő és író szól hozzánk; melynek hagyományát, népi kultúráját Rábaköztől Kalotaszegig egy ezredév formálta.”
A beszédet követően a résztvevők a tisztelet virágait helyezték el Szent István Szarkofágjánál, majd közösen sétáltak el az Országalmához, hogy csatlakozzanak a Fehérvári királyok menetéhez. Az augusztus 20-i rendezvények az Ünnepi Közgyűléssel folytatódtak.
Szent István napján ünnepi közgyűlést tartott Székesfehérvár Önkormányzata. Dr. Cser-Palkovics András polgármester beszédét versidézettel kezdte: „… itt a gyermek nevetni mer, OTTHON a szó, mit keresel.” A város, a közösség és az otthon összefüggéseivel kapcsolatban ezeket a gondolatokat fogalmazta meg:„Különleges város, ahol sosem kerestük azt, ami megoszt minket. Ahol a közösség erejével segítettük át magunkat az akadályokon, mindig szem előtt tartva a minket egyesítő célokat. Különleges város, mert Székesfehérvár az otthonunk. Az otthonunk, ahol százezren vagyunk egy csapatban, közös múlttal, közös álmokkal, közös jövővel!” A közgyűlésen adták át a városi kitüntetéseket: Díszpolgár lett Milcsinszky Alajos címzetes kanonok, nyugalmazott plébános, Ribi Péter ügyvezető, továbbá posztumusz ismerték el Dr. Martyn Gizella háziorvost. Pro Civitate díjat kapott Auth Ágnes karnagy, ének-zene tanár, Farkas Sándor mesteredző, Dr. Hagymásy László szülész-nőgyógyász osztályvezető főorvos, Hirtling István színművész és Molnár Dezsőné, az Áron Nagy Lajos-hagyaték gondozója; míg Tiszteletbeli Polgár címmel ismerték el Juhász Roland labdarúgót, a fehérvári csapat kapitányát és a magyar-lengyel kapcsolatok ápolásáért Janusz Ireneusz Wójciket.
A rendezvény a város díjainak átadásával folytatódott. Székesfehérvár Díszpolgára címmel tüntették ki Milcsinszky Alajos címzetes kanonokot, nyugalmazott plébánost, Ribi Péter ügyvezetőt és posztumusz Dr. Martyn Gizella háziorvost. Ismét a Székesfehérvári Királyi Napok zárónapján rendezték meg Magyarország és a Kárpát-medence egyik legnagyobb borrendi összejövetelét. A nagyszabású eseményre 32 delegáció 120 tagja érkezett a Noé-hegyi Szent István Borrend meghívására. A szakmai programokat követően délután fröccsszigeten kínálták a Városház téren sétálókat, majd Fő utcai felvonulással, színpadi programokkal és borlovag-avatással folytatódott az országos találkozó. Az idei Székesfehérvári Királyi Napok utolsó napján a hagyományoknak megfelelően az Alba Regia Táncegyüttes zárta a Zichy-színpad műsorfolyamát jubileumi műsorával. A „Táncra, magyar!” programon az idén 70. születésnapját ünneplő táncegyüttes produkciójában együtt lépett fel 300 táncos: kicsi és nagy, fiatal és idős, lány és fiú, férfi és nő, apa és anya, szülő és gyermeke, volt szerelmespárok, elvált házastársak, leendő házastársak, táncos és zenész, tilinkós és galibás. A nagyszabású múltidéző műsor előtt Juhász Zsófia, az Alba Regia Táncegyesület elnöke, valamint dr. Cser-Palkovics András polgármester köszöntötte a Székesfehérvári Királyi Napok népes közönségét.
Juhász Zsófia, az Alba Regia Táncegyesület elnöke szólt elsőként a „Táncra, magyar!” és a Székesfehérvári Királyi Napok nézőihez: „Ismét eltelt egy év és eltelt az a tizenkét nap, amelynek mindannyian részesei voltunk. Az elmúlt napokban láttunk fényshowt, kaszkadőröket, függőleges meséket, lovagokat, táncosokat, konferenciát, óriássakkot, bábokat és babákat, szertartást, vonulást, jövés-menést, IV. Bélát így és úgy, koncerteket és sok kedves embert. Ez a mai este így szól arról, hogy véget ér az idei Székesfehérvári Királyi Napok, de szól az augusztus 20-i ünnepi megemlékezésekről is. Egyedi ez az ünnep, mert minden augusztus 20-án a magyar kultúra legszebb előadásait nézheti meg a közönség itt a Zichy-színpadon.” Az elnök kiemelte, hogy az Alba Regia Táncegyüttes életének egyik legkiemelkedőbb eseménye lesz a mai, amikor a 70 éves jubileumára készített műsorát, az ARTE 70-et itt, a Székesfehérvári Királyi Napok színpadán a többezres tömegnek bemutathatja.
A több száz táncos múltját és jelenét bemutató műsor előtt dr. Cser-Palkovics András polgármester is köszöntötte a táncosokat és a közönséget: „Fantasztikus este s műsor következik most egy olyan együttestől, amelynek nagyon sokat köszönhet a város közössége. Hetven év hosszú idő, és ennek a hetven évnek a vonatkozásában az ARTE mindig Fehérvár kulturális életének egyik szilárd oszlopa volt. Elég csak a néhány napja befejeződött nemzetközi néptáncfesztiválra gondolni, amelyet immár huszonnegyedik alkalommal rendeztek meg sikeresen, vagy a pár perccel ezelőtt befejeződött ünnepi közgyűlésre, ahol a Pulutyka csoport fiataljai kápráztattak el bennünket.” A polgármester köszöntő szavai után egy emléklappal köszönte meg az együttes hetvenéves munkáját, és kívánt az elkövetkezendő évtizedekre erőt és kitartást.
A városvezető a Székesfehérvár Királyi Napokat záró gondolataiban ekképpen fogalmazott: „A Királyi Napok rendezvénysorozat, úgy gondolom, hogy az ország egyik legrangosabb történelmi és összművészeti kulturális fesztiválja, amely ma már a legváltozatosabb programokat kínálja. A sokezer ember itt eltöltött élménnyel teli pillanatai teszik ebben a tizenkét napban is élővé a várost, és ez mutatja meg, hogy vannak olyan közös dolgok, amik összekötnek bennünket. Ez pedig nem más, mint közös otthonunk, Székesfehérvár szeretete. Azzal zárom most a Királyi Napok rendezvénysorozatát, hogy jövőre találkozzunk ugyanitt!” Ezután a polgármester kérte a közönséget, hogy a „Talpra, magyar!” első tapsa zúgjon azért a sok száz emberért, aki a Székesfehérvári Királyi Napok sikeréért dolgozott.
Az ARTE 70 gála nyitóképében mind a 300 táncos tisztelgett a magyar hagyományok és az államalapítás ünnepe előtt. A múlt, a jelen és a jövő generációi egyszerre álltak a színpadon és párjaikkal közösen énekeltek. A két felvonásos gála első fele az 1970-es évektől a 90-es évekig mutatta be az együttes ikonikus koreográfiáit. Botos József Zóré és ugrósát, Szatmári táncait és Változó hangulatok című munkájának Kitáncoltatás részét, de láthatta a közönség Foltin Jolán Talalaj című lánytáncát, Gazdag Béla Székelyföldi koreográfiáját, a Török Sándor álmodta Dust és Hahn-Kakas István “Öcsi” Kalotaszegi táncait. A táncosokat a legendás Tilinkó Zenekar kísérte.
Az est első felvonásának végén az együttes átadta három rangos díját: az Alba Regia Táncegyüttes aranyérmét, amellyel a legfiatalabb abbahagyó táncosukat díjazták, ezúttal Király Csaba kapta, aki fiatal kora ellenére harminc évig volt tag. A három éve alapított Év legjobb női és férfi táncosa díjakat 2019-ben Szarvas Kata és Chifor Lénárd vehették át.
A második felvonás a 2000-es évektől egészen napjainkig emelte ki az együttes legmeghatározóbb koreográfiáit. Bemutatták Majoros Róbert Skizó és Verslábak című munkáit, Gálber Attila Dödölléjét, Kulcsár Imre Rimócra kalauzolta a nézőket, míg Molnár Gábor Magyarózdra. Megelevenedett Fitos Dezső és Kocsis Enikő emlékezetes Észak felé című vajdaszentiványi koreográfiája, és bemutatták Majoros Róbert és Gőbölös Gábor legfrissebb, Ígéret hava névre keresztelt táncát, melyeket a Galiba Zenekar kísért. A két felvonás alatt a múltidézők mellett az Alba Regia Alapfokú Művészeti Iskola Pulutyka csoportja és az Alba Regia Táncegyüttes jelenlegi művészei léptek fel.
Az államalapítás és Szent István király ünnepén az Alba Regia Táncegyüttes példaként szolgált arra, hogyan lehet a magyar kultúrát megőrizni, és az egyik legkifejezőbb kulturális örökségünket generációról generációra továbbadni.
Az estet, és ezzel az augusztus 9-e óta tartó rendezvénysorozatot is ismét a hagyományos ünnepi tűzijáték zárta a Palotavárosi tavaknál. Köszönjük, hogy idén is velünk tartottak, várjuk Önöket 2020-ban is! |
