Augusztus huszadika az egyik legrégibb magyar ünnepnap: Szent István király napja, a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja. Uralkodása idején István király augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, ekkorra hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot. 1038-ban ő maga is ekkor halt meg, de ezt megelőzően, a hagyomány szerint augusztus 14-én ajánlotta fel az országot Szűz Máriának.

Augusztus 20-át Szent László király tette ünneppé: az uralkodó 1083-ban ezen a napon, VII. Gergely pápa hozzájárulásával oltárra emeltette első királyunk, illetve még abban az évben fia, Imre, valamint Gellért püspök relikviáit a székesfehérvári koronázótemplomban, ezt követően tiszteljük Istvánt szentként. István király ereklyéjét a legenda szerint 1083-as szentté emelésekor épen találták a koporsójában, s már az 1222-es Aranybulla is törvénybe iktatta tiszteletét: I. törvénycikkében kimondta, hogy a magyar királyok a Királyi Napokat Székesfehérváron kötelesek megülni.

Ettől kezdve augusztusban az uralkodók megjelentek Székesfehérváron az úgynevezett törvénylátó napokon, és a nagy eseményhez fényes ünnepségek is kapcsolódtak – a királyi város zenével, tánccal, mulatsággal köszöntötte lakóit és vendégeit. A sok évszázados történelmi örökségét a város hűséggel őrzi: ezeknek a Királyi Napoknak az emléke elevenedik fel minden év augusztusában Székesfehérváron.

A Szent István ünnepe köré szervezett összművészeti fesztivál, a Székesfehérvári Királyi Napok programsorozata a történelmi főváros legfontosabb eseménye, amely minden esztendőben igazi kulturális csemegékkel várja a fehérváriakat és a városba látogatókat. A Koronázási Ünnepi Játékok időutazásra hív kicsit és nagyot: a fehérvári belvárosban pezsgő vásári hangulat fogadja a látogatót, az utcákon gólyalábasok, zenészek, énekmondók, királylányok és királyfiak, lovagok jönnek-mennek, a hagyományőrző bajvívók izgalmas csatákat vívnak, íjászok lőnek célba, lovasok kápráztatnak el mindenkit ügyességükkel. A Fő utcán napjában többször is megjelennek az óriásbábok, „akik” ebben az évben már 25-en vonulnak fel a látogatók nagy örömére. A gyerekeket kézműves foglalkozások, királyi játékok, bábműsorok és koncertek várják, a felnőtteknek jósok és boszik mondanak jövendőt.

A katonazenekari találkozó koncertjei bezengik a belváros tereit, a fehérvári helyőrségi zenekar mellett vendégegyüttesek szórakoztatják a közönséget. A programoknak elmaradhatatlan része a könnyűzenei koncertek sora. Az évek során a hazai könnyűzenei élet színe-java megfordult már Fehérváron, többek között Rúzsa Magdi, Molnár Ferenc Caramel, Ferenczi György, Geszti Péter, Király Viktor és a Hooligans szerzett sokaknak örömöt a Zichy színpadon.

A több mint két évtizedes múltra visszatekintő Királyi Napok Nemzetközi Néptáncfesztivál belvárosi táncszigetekkel, folkestekkel, izgalmas gasztronómiai utazásokkal, gyermekfoglalkozásokkal, különleges fesztiválligettel koronázza meg a Székesfehérvári Királyi Napokat. Az elmúlt évek alatt szinte minden kontinensről érkeztek már táncosok Fehérvárra, minden túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy ezekben a napokban nálunk táncol a világ.

Szent István napján, augusztus 20-ai Fehérvári királyok menete egy páratlan történelmi felvonulás az egyenként is művészeti alkotásnak számító, ebben az évben már 25 darabból álló királyi óriásbáb-gyűjteménnyel és az őket kísérő a hagyományőrző csapatokkal.