A rendezvényről

Augusztus huszadika az egyik legrégibb magyar ünnepnap: Szent István király napja, a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja. Uralkodása idején István király augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, ekkorra hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot. 1038-ban ő maga is ekkor halt meg, de ezt megelőzően, a hagyomány szerint augusztus 14-én ajánlotta fel az országot Szűz Máriának.

Augusztus 20-át Szent László király tette ünneppé: az uralkodó 1083-ban ezen a napon, VII. Gergely pápa hozzájárulásával oltárra emeltette első királyunk, illetve még abban az évben fia, Imre, valamint Gellért püspök relikviáit a székesfehérvári koronázótemplomban, ezt követően tiszteljük Istvánt szentként. István király ereklyéjét a legenda szerint 1083-as szentté emelésekor épen találták a koporsójában, s már az 1222-es Aranybulla is törvénybe iktatta tiszteletét: I. törvénycikkében kimondta, hogy a magyar királyok a Királyi Napokat Székesfehérváron kötelesek megülni.

Ettől kezdve augusztusban az uralkodók megjelentek Székesfehérváron az úgynevezett törvénylátó napokon, és a nagy eseményhez fényes ünnepségek is kapcsolódtak – a királyi város zenével, tánccal, mulatsággal köszöntötte lakóit és vendégeit. A sok évszázados történelmi örökségét a város hűséggel őrzi: ezeknek a Királyi Napoknak az emléke elevenedik fel minden év augusztusában Székesfehérváron.

A Szent István ünnepe köré szervezett összművészeti fesztivál, a Székesfehérvári Királyi Napok tíznapos programsorozata a történelmi főváros legfontosabb eseménye, amely minden esztendőben igazi kulturális csemegékkel várja a fehérváriakat és a városba látogatókat. A Koronázási Ünnepi Játékok időutazásra hív kicsit és nagyot: a fehérvári belvárosban pezsgő vásári hangulat fogadja a látogatót, az utcákon gólyalábasok, zenészek, énekmondók, királylányok és királyfiak, lovagok jönnek-mennek, a hagyományőrző bajvívók izgalmas csatákat vívnak, íjászok lőnek célba, lovasok kápráztatnak el mindenkit ügyességükkel. A belvárosi házak falán történelmi képregény formájában elevenedik meg az éppen koronázandó király (2018-ban II. András) élete, a Fő utcán napjában többször is megjelennek az óriásbábok, „akik” ebben az évben már 19-en vonulnak fel a látogatók nagy örömére. A gyerekeket kézműves foglalkozások, királyi játékok, bábműsorok és koncertek várják, a felnőtteknek jósok és boszik mondanak jövendőt.

A katonazenekari találkozó koncertjei bezengik a belváros tereit, a fehérvári helyőrségi zenekar mellett vendégegyüttesek szórakoztatják a közönséget. A programoknak elmaradhatatlan része a könnyűzenei koncertek sora. Az évek során a hazai könnyűzenei élet színe-java megfordult már Fehérváron, többek között Rúzsa Magdi, Molnár Ferenc Caramel, Ferenczi György, Geszti Péter, Király Viktor és a Hooligans szerzett sokaknak örömöt a Zichy színpadon.

A több mint két évtizedes múltra visszatekintő Királyi Napok Nemzetközi Néptáncfesztivál belvárosi táncszigetekkel, folkestekkel, izgalmas gasztronómiai utazásokkal, gyermekfoglalkozásokkal, különleges fesztiválligettel és ünnepi tűzijátékkal koronázza meg a Székesfehérvári Királyi Napokat. Az elmúlt évek alatt szinte minden kontinensről érkeztek már táncosok Fehérvárra, minden túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy ezekben a napokban nálunk táncol a világ. Ebben az évben indiai, baskír és jordániai együttesek is meghívást kaptak a rendezvényre.

A nagyszabású rendezvény egyik fénypontja a Koronázási Szertartásjáték, ezt a produkciót megálmodói minden évben egy-egy Székesfehérváron koronázott magyar király élettörténete bemutatásának szentelik. A Vörösmarty Színház igazgatója, a produkció rendezője, Szikora János így fogalmazott 2013-ban, az első bemutató előtt: „Hagyományt élesztünk újra, és ezzel új hagyományt szeretnénk teremteni. Ezentúl minden évben néhány napra feltámad majd és a fehérvári falak közé költözik a középkor világa, főszerepben egy-egy nagy királyunk alakjával. Reményeink szerint így az emberek emlékezetében lassan felépül majd az a Pantheon, amelyben történelmünk minden sorsfordító nagy alakja elnyeri végre méltó helyét.” 2013-ban Szent István koronázásával kezdődött a nagyszabású sorozat, 2014-ben Szent László, 2015-ben Könyves Kálmán, 2016-ban II. (Vak) Béla, 2017-ben III. Béla életét, uralkodásának történetét elevenítették meg a Nemzeti Emlékhelyen megépített szabadtéri színpadon a látványos előadások.

2018-ban az Aranybullát kiadó II. András lesz a szertartásjáték főszereplője. Szikora János így fogalmazott az idei darab kapcsán: „A mi olvasatunkban II. András személyét és uralkodását három fontos motívum határozza meg: az egyik a felesége, Gertrúd meggyilkolása, ez a bűncselekmény egész Európát sokkolta, és egy máig kideríthetetlen rejtélyes kriminalisztikai történet. A másik az Aranybulla kiadása, ami a Magna Charta után az első igazi európai alkotmánynak nevezhető, messze előremutató, közjogi értelemben egyedi és páratlan alkotás. A harmadik, hogy ő volt Szent Erzsébet apja. E három fontos tematika képezi az idei szertartásjáték történetének gerincét.” Idén először létrehoznak külhoni fiatalok számára egy olyan történelmi tábort is, amelyben egyrészt II. Andrással és korával foglalkoznak, másrészt ők lesznek a színpadi játék statisztái, tehát ezek a diákok a történelmi tudásukat átélve szereplőivé válnak a történetnek.

A Székesfehérvári Királyi Napok kiemelkedő eseménye a Musica Sacra komolyzenei koncertje, amely idén érkezik el az ötödik bemutatójához. Az elmúlt években olyan világhírű sztárokkal találkozhatott itt a közönség, mint Miklósa Erika, Rost Andrea, Lukács Gyöngyi, Komlósi Ildikó, Carlo Ponti. Több olasz egyházzenei remekmű után idén ismét az itáliai zeneirodalom egy darabja, Rossini Petite messe solennelle (Kis ünnepi mise) című alkotása hangzik fel augusztusban az egykori koronázóbazilika romjai fölött. Az Alba Regia Szimfonikus Zenekart az olasz operairodalom kiváló ismerője, Janos Acs vezényli, a négy kiváló olasz vendégénekes mellett az egyesített kórus adja elő a darabot.

Szent István napján, augusztus 20-ai Fehérvári királyok menete egy páratlan történelmi felvonulás az egyenként is művészeti alkotásnak számító, ebben az évben már 19 darabból álló Árpád-házi óriásbáb-gyűjteménnyel, az Alba Regia Táncegyüttes őket kísérő fiatal néptáncosaival és Kárpát-medence legkiválóbb néptáncegyütteseivel. 

Támogatók