Az Osszárium egykori királyaink és királynéink, rangos egyházi és világi személyek földi maradványait őrzi. A csontkamra az év jelentős részében zárva tart, azonban a hagyományok szerint minden esztendőben látogathatóvá teszik a Szent István tiszteletére szervezett ünnepségsorozat keretében.

A csontkamra augusztus 23-ig ingyenesen megnézhető, naponta 14.00 órától tárlatvezetés keretében is ismerkedhetnek az érdeklődők az Osszárium és az Emlékhely történetével, titkaival. A megnyitón Székesfehérvár polgármestere többek között a Szent István-i örökségről és a 21. századi ember feladatairól beszélt.

A megnyitón kórusmontázs hangzott el magyar népi énekekből a Vox Mirabilis Kamarakórus előadásában, majd dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere mondott ünnepi beszédet. Hangsúlyozta, hogy Székesfehérvár legszebb ünnepi időszaka, a Királyi Napok rendezvénysorozata idén térben, időben és tartalomban is a hagyományosnál szűkebbre szabott, ugyanakkor lehetőséget teremt a bensőségesebb, lelki tartalomban erősebb ünneplésre. „A Nemzeti Emlékhelyen most nincs színpad, megállhatunk Szent István, vagy éppen Szent Imre sírja előtt, és közben elgondolkodhatunk azon, hol is vagyunk valójában.” – fogalmazott.

Az Osszárium augusztus 23-ig naponta 9 és 20 óra között ingyenesen látogatható. Minden nap 14.00 órakor: „… a halál árnyékában járok” – Mit rejtegetnek számunkra a Királyi Bazilika csontvázai? – címmel Libor Csilla antropológus tart szakvezetést a Nemzeti Emlékhelyen. Székesfehérvár Önkormányzata és a Szent István Király Múzeum tisztelettel invitál minden érdeklődőt!



A Székesfehérvári Királyi Napok keretében mutatták be dr. Demeter Zsófia történész Megpróbáltatások után: városfejlődés című új könyvét. A Székesfehérvár anno… sorozat negyedik kötete hiánypótló, unikális könyv, hiszen a második világháború és a rendszerváltozás közötti periódusról korábban nem születtek összefoglaló várostörténeti írásművek. A szerző munkáját és a kötetet dr. Cser-Palkovics András polgármester és dr. Czetz Balázs megyei levéltárigazgató méltatta a Városháza Dísztermében rendezett bemutatón.

A háromosztatú könyv bevezető tanulmányaiban olvashatunk többek között a háború és a megtorlás éveiről, a város újjáépítéséről, az 1956-os fehérvári történésekről, az iskolákról, a Kádár-rendszerről éppúgy, mint a város építéséről, nagyüzemeiről, mezőgazdaságól, repülőéletéről, valamint zenei és kulturális életéről. A kiadvány törzsanyagát a rendkívül nagy számú fotó adja, majd a könyv legizgalmasabb fejezeteként személyes hangvételű visszaemlékezések tárják fel a korszak eseményeit, mikrotörténeti részletességgel.

Dr. Demeter Zsófia, Székesfehérvár Díszpolgára a bemutatón a könyv születésének történetét elevenítette fel. Elmondta, hogy 1990-ben jelent meg a Székesfehérvár anno… sorozat első kötete. Majd megerősítette: kihúzhatjuk magunkat, hogy eljutottunk a negyedik kiadványig, hiszen több város hasonló könyvei már a második résszel befejeződtek. „Ez egy nagyon nagy dolog, hiszen a város akarata, támogatása nélkül nem történhetett volna így.” A szerző méltatta Székesfehérvárt, a Közgyűlést, valamint azokat a közgyűjteményeket és személyeket, akik támogatták, segítették, biztatták őt a munkájában. „Minden az Önök kezében van, és Önöknek kell megítélniük azt, hogy mennyire szól ez a könyv hozzánk, fehérváriakhoz. Ez volt a szándékom, és örülök annak, ha kézbe veszik ezt a könyvet!” – zárta gondolatait a szerző.



„Szent István bakáira”, a Magyar Királyi 3. Szent István Gyalogezredre emlékeztek koszorúzással egybekötött ünnepségen – az ezred megalakulásának 100. és felbomlásának 75. évfordulóján.

„Úgy gondolom, valamennyi néhai bajtársam büszke örömmel és köszönettel tekint le ma ránk, azért, mert emlékeznek rájuk, és áldozatukra, hiszen a legdrágábbat, az életüket áldozták országunkért és a magyar emberekért.” – hangzottak el vitéz Smohay Ferenc, egykori zászlós, a Gyalogezred utolsó élő tagjának gondolatai. Ünnepi beszédében Lévai Miklós nyugalmazott alezredes felidézte az ezred történetét, és az emlékek, a hagyományok megőrzésének a fontosságáról szólt az egykori laktanyánál rendezett megemlékezésen.



A nap további programjait sajnos az időjárás felülírta. A belvárosi Művészkorzó elmaradt, az esti Kertmozi előadása átkerült az előre meghirdetett augusztus 25-i esőnapra. Szerencsére az Alba Regia Szimfonikus Zenekar koncertje "megmenekült". Egészen este negyed nyolcig kérdéses volt, hogy az eső miatt megtartható-e a szimfonikusok szombat esti koncertje a Csónakázó-tónál. A szervezők végül úgy döntöttek, hogy este nyolctól elkezdik a koncertet. A tó tükörsima vizén csónakokból és a partról is sokan hallgatták a varázslatos hangulatú koncertet. 

A júliusi hangverseny sikere után az Alba Regia Szimfonikus Zenekara tagjai ismét kellemes muzsikával várták a zenekedvelőket a Csónakázó-tónál: Vivaldi négy hegedűre írt versenyműve, Mozart g-moll szimfóniája és Fauré Pavane című remeke csendült fel. Az est hangversenymestere Selmeczi Gábor volt.



Forrás: ÖKK, szekesfehervar.hu, Fehérvári Programszervező Kft.