„Tua luce dirige”, vagyis „A Te világosságod vezessen” – szól Steiner Fülöp püspök jelmondata, aki megingathatatlan hittel és – ellenségei szerint is – sziklaszilárd jellemmel vezette egyházmegyéjét.



Előadásában Mózessy Gergely, a Székesfehérvári Püspöki és Székeskáptalani Levéltár igazgatója rajzolt portrét az olasz eredetű, de elnémetesedett kereskedőcsaládban született Steiner Fülöpről, aki 1839. április 28-án látta meg a napvilágot a ma Ausztriához tartozó Fehéregyházán. Középfokú iskoláit Veszprémben és Győrben végezte el. 1856-ban állt a győregyházmegyei papnövendékek sorába. Fehérvári születésű püspöke, Simor János felismerve tehetségét a bécsi Pazmaneumba küldte. Pappá 1863-ban szentelték. Hamarosan a győri kisszeminárium spirituálisa lett. 1867-ben doktorált Bécsben, szemináriumi tanár, s a püspöki jogakadémia hitszónoka. 1868-tól csaknem egy évtizedig volt a bécsi Augustineum tanulmányi felügyelője. XIII. Leó pápa 1879-ben pápai titkos kamarási címmel tüntette ki. 1882-ben nagyváradi kanonok és szemináriumi rektor, majd a császár udvari káplánjaként címzetes apáti méltóságot kapott. Nagy hírű szónok volt, akinek a Szent István Társulat alelnökeként 1886-tól végzett szervezőmunkáját is országosan elismerték. 1890. január 4-én nevezte ki Ferenc József székesfehérvári püspöknek, a Szentszék június 26-án erősítette meg a döntést. Szeptember 8-án szentelte Simor János prímás püspökké, székét hat nappal később foglalta el. Rendszeressé tette a papi lelkigyakorlatokat, tehetséges papnövendékei közül feltűnően sokat juttatott külföldi egyetemre, de a helyi szeminárium életét is megkülönböztetett figyelemmel kísérte. A nép hitéletének elmélyítése érdekében szorgalmazta a világos, közérthető, dogmatikus szentbeszédek tartását. Működése idején vált általánossá a májusi és októberi litániák tartása. Fellendítette a szentségi életet is az Oltáregylet segítségével. A Püspöki Palota restaurálása, a püspöki birtokok épületeinek modernizálása, emberhez méltó cselédlakások építése is figyelmét dicséri. Jótékonykodása is nagymértékű volt. A kor egyházpolitikai küzdelmeiben a katolikus álláspontot markánsan képviselte. A katolikus szellemiségnek a politikai életben is jelen kell lennie – vallotta, s ezt előmozdítandó, a székesfehérvári Katolikus Nagygyűlésen, 1894. november 19-én mondták ki a Néppárt megszervezésének kulcskérdéssé válását. A vidéki lapokhoz képest magas színvonalú Fejér Megyei Napló a Néppárt fórumává lett. A fehérvári püspök fiúi kegyelettel ragaszkodott az agg XIII. Leó pápához, aminek számtalan jelét adta. Tízéves püspöksége alatt négyszer zarándokolt Rómába, Szent Péter sírjához és tisztelgett Szent Péter utódjánál, a pápánál. Róma őt ismerte, tevékenységét értékelte, korszerű nézeteit pártolta, harcias fellépéseit bátorította, a kormány azonban ellene dolgozott. Főrendiházi beszédei, az egyházmegyei fenntartású Fejér Megyei Napló cikkei, a Katolikus Néppártot épp Székesfehérváron megalapító gróf Zichy Nándorral tartott szoros kapcsolata ezt jól mutatja. 1900. augusztus 11-én hunyt el a tési püspöki nyaralóban. Székesfehérvárott, a Székesegyházban helyezték örök nyugalomra.



Halála kapcsán Spányi Antal püspök idézte fel a tési napokat, amikor Steiner Fülöp már tisztában volt vele, hogy hamarosan megtér a Mennyei Atyához. Spányi Antal kiemelte, hogy a 61 esztendős püspöknek még volt alkalma felkészülni az elkerülhetetlenre, elvégezte többször a szentgyónását, bocsánatot kért mindenkitől, végrendelkezett, és állapotáról Rómát is tájékoztatták. XIII. Leo pápa áldását táviratban tolmácsolták számára, a püspök utolsó szava a köszönet volt. „Steiner Fülöp működése, politikai affinitása egy rendkívül nehéz korban túlmutat az egyházmegye keretein.” – hangsúlyozta a megyés püspök, aki a kötetbemutató kapcsán arról is szólt, hogy a lexikon segít kontextusba helyezni Steiner püspök életművét. Az emlékülésen Rada János történész, egyetemi adjunktus mutatta be a Magyarország egyházmegyéi és püspökei (1804–1918) című intézménytörténeti és életrajzi lexikont Szirtes Zsófia–Tusor Péter–Rupert Klieber szerkesztésében. A gigantikus vállalkozás célja az volt, hogy egységes, modern módszertani elveknek megfelelően összeállítva, egyúttal újonnan végzett kutatásokat és vatikáni forrásokat is felhasználó munka születhessen. A néhai Habsburg államalakulat püspökeinek életrajzi enciklopédiája 1804-ben, az osztrák császárság megalapításával kezdődik. A programot a Szent István-székesegyházban püspöki szentmise zárta, amelynek végén az altemplomban imádkoztak Steiner Fülöp sírjánál.

Forrás: ÖKK