Augusztus 20., hétfő „Dunán innen, Dunán túl” – Népművészeti Fesztivál
Tavaly hagyományteremtő szándékkal, első alkalommal rendezték meg a Székesfehérvári Királyi Napok részeként a Népművészeti Fesztivált. A Fő utcára beköltözött a falu: a legények a kocsmában iszogattak, az asszonyok, lányok pedig a – patak helyett – a Varkocs-szobor mellett mosták a ruhákat teknőben. A sárközi és a felvidéki lakodalmas szokásainak, viseleteinek bemutatása nagy siker volt a fesztivál látogatóinak körében. Az idei fesztiválon a Dunántúl tájegységeinek (Bakony, Rábaköz, Galga mente, Sárköz, Zselic) hagyományait, szokásait, viseleteit, táncait ismerhetik meg az érdeklődők. Öt táncegyüttes érkezik Székesfehérvárra: a veszprémi Gerence, a Zselic, az érsekcsanádi, a kapuvári és a püspökhatvani táncegyüttesek interaktív programjai után a színpadon is bemutatkoznak majd a nézőknek.
Városház tér 10.00–18.00 Fehérvári Kézművesek Egyesülete, Fejér Megyei Népművészeti Egyesület bemutatói
Fő utca, Szent István Király Múzeum előtt 10.00–18.00 Piros lábasos nosztalgiajáték Egyedi kivitelű látványos játéktér hétköznapi örökségünkkel, az eredeti piros zománcos lábasokkal és a népi kultúra egyéb autentikus eszközeivel. Egyik-másik lábas ütött-kopott, kormos vagy éppen leütődött a zománca. Ez adja a különleges patinájukat. Jaj, ha mesélni tudnának! A játék idejére a lányok fejére piros babos kendő kerül. A különböző méretű piros zománcos lábasok, színes termények, virágok, viaszosvászon-terítők, teli zsákok és egyéb eszközök játékra csalogatnak. Terményüvegek készítése, magok kevergetése és válogatása. Malmozás hagyományos magyar játéktáblákon kukorica és babszemekkel. Zenebona lábasokkal, célba dobás szalmakoszorúkkal, lovaglás vesszőparipákon…
Mátyás király-emlékmű, árkádsor 10.00–18.00 Magyar népi gyermekjátékhangszer készítése Szárduda készítése, gyermekdalokat megszólaltatása
Országzászló tér 10.00–18.00 Kicsi a bors, de erős – parasztolimpia Népi versengés mintegy harminc tréfás ügyességi játékból: kötélhúzás, zsákban futás, kukoricamorzsolás, magválogatás, fonalgombolyítás, vízhordás… Egyéni és csapatversenyek csoportoknak, gyermekeknek, felnőtteknek, díjazással.
Az együttesek
Kapuvár Néptáncegyüttes
Az 1989-ben alapított együttes a Rábaköz egyik meghatározó amatőr művészeti csoportja, célja, hogy megőrizze és továbbadja a Kárpát-medencei magyarság, elsősorban a Rábaköz és Kapuvár hagyományait. A felnőtt együttesben harmincan táncolnak, vezetőjük Csitei Gábor, kísér: Cseh Tamás és népi zenekara.
Gerence Hagyományőrző Néptáncegyüttes, Veszprém
A mintegy ötven fővel működő Gerence együttes szakmai célja a Bakony és Balaton-felvidék tánckincsének feltárása, hiteles bemutatása. A Vastag Richárd koreográfus vezette táncegyüttes rendezvényei, képzései, gyermektáncházai nem csupán Veszprém megyében ismertek. Kísér: A Banda, Samu Zoltán vezetésével
Püspökhatvani Népi Együttes
A 2006 októberében alakult csoport célja, hogy a Galga völgye táncait, dalait, néphagyományait a régi szokásokhoz hűen állítsa színpadra, és mindezeket a hagyományokat megismertesse és újraélessze a faluban. Művészeti vezetők: Szokolik Szabolcs és Szokolik Melinda, kísér: Jobbágy Bálint és bandája.
Érsekcsanádi Bazsarózsa Néptáncegyüttes
Érsekcsanádon 1933-ban, a Gyöngyösbokréta mozgalom idején alakult először néptánccsoport, céljuk a paraszti kultúra minél szélesebb körű megismertetése és annak megőrzése volt. Az együttesben több korosztály is táncol, együttesvezetők: Tóth-Mihó Erika és Tóth Zoltán, kísér az Iszkába és a Pántlika zenekar.
Zselic Táncegyüttes, Szenna
Az 1959 óta működő együttes számára fontos a somogyi táncok, hagyományok, viseletek részletekbe menő igényes bemutatása, törekvés és igény arra, hogy saját táncaikat, hagyományaikat minél magasabb színvonalon mutassák be. Együttesvezető: Zóka Éva és Horváth Tibor
