GENCSAPÁTI HAGYOMÁNYŐRZŐ NÉPTÁNCEGYÜTTES

A nagy múltú, többszörösen kiválóan minősült együttes – amely már a Gyöngyösbokréta mozgalomban is működött –, 1993-ban alakult újjá, azóta létezik folyamatosan a helyi Művelődési Ház és Könyvtár hagyományőrző, művészeti csoportjaként. A legfontosabb célkitűzésük a gencsi és a vasi táncos hagyomány megőrzése, színpadra állítása. Hagyományőrző csoportként legfontosabb feladatuknak tekintik a helyi és a vasi szokások felgyűjtését, feldolgozását, felelevenítését. A farsang, a húsvét, a pünkösd, a szüret és a karácsonyi ünnepkör szokásait életben tartják és be is mutatják. Színpadi műsoraik is mindig egy-egy szokás, ünnep köré állnak össze, így mutatták be koreográfiáikban a „Regrutázáshoz”, a helyi lakodalmi szokásokhoz, szüreti hagyományokhoz, vásárokhoz kapcsolódó szokásokat, vagy a helyi Ördögkő legendáját. A csoport tagja a Muharay Elemér Népművészeti Szövetségnek és a Nyugat-Magyarországi Néptáncszövetségnek. Szinte minden esztendőben jelen vannak a Művészetek Völgye Muharay Udvar programjában és Országos Táncháztalálkozón is. Zakopanéban egy nemzetközi fesztiválon nyertek első díjat, 2015-ben a Csokonai Vitéz Mihály-díjjal ismerték el tevékenységüket. Az együttes színvonalas munkáját jelzi, hogy több táncosuk is Fülöp Ferenc-díjat kapott. Külföldön felléptek már Olaszországban, Törökországban, Szlovákiában, Németországban, Belgiumban, Horvátországban, tavaly Zakopanéban, ahova az 50 éves gorál fesztiválra egykori nyertesként kaptak meghívást és képviselték Magyarországot, valamint a régiót. Az együttes művészeti vezetői: Györke Eszter és Molnár Péter, az együttes vezetője: Varga Albin. Kísérő zenekaruk a Boglya Népzenei Együttes, zenekarvezető: Földesi Jánosné.

ÉNEKES LENKE HAGYOMÁNYŐRZŐ EGYESÜLET, VITNYÉD

Az egyesület a falu egykori „mindenes kultúrosáról” kapta a nevét. Énekes Lenke évtizedekig tanított a faluban, Röpülj, páva kört, asszonykórust szervezett, színjátszókört és ifjúsági szakkört vezetett, újjá szervezte a tánccsoportot. Fáradhatatlan munkássága tiszteletére vette fel az egyesület a nevét 1996-ban. Az egyesület fő célja kulturális tevékenység, a néptánc, mint művészeti tevékenység folytatása, a kulturális örökség és hagyományok őrzése; a magyarországi hagyományőrző mozgalom segítése a nyugat-dunántúli régióban; a rábaközi, de kiváltképpen a vitnyédi hagyományok, népszokások, néptánc és egyéb népművészeti tevékenységek megőrzése és folytatása. Büszkeségük a vitnyédi bölcsőcske, amely egy ritka népszokás: hét lány és egy fiú viszi el a Kisjézust a házakhoz. A szokást először Bartók Béla gyűjtötte, 1938-ban. A faluban élő szokásként elevenítik fel minden esztendőben. Az egyesület feladatának tekinti, hogy a hagyományokat átadja a gyermekeknek, újratanítsa a régen ismert népszokásokat, népdalokat, játékokat. Néptánctáborokat, falurendezvényeket szerveznek, kottákat, hangfelvételeket gyűjtenek, néprajzi- és egyéb szakmai anyagok kiadását támogatja. Gyűjtőutakat szerveznek még élő adatközlők felkutatására. Fontosnak tartják a magyarországi és határon túli magyar nyelvterületek és táncdialektusok megismertetését tanítványaikkal. Szakmai munkájuk hátterét Énekes Lenke gyűjtései és szellemi hagyatéka biztosítja. Művészeti vezető: Zsámboki László.

TÖRDEMIC NÉPTÁNCEGYÜTTES

Az együttes 2009 novemberében alakult, mindössze 6-7 taggal, Badacsonytördemic és környékén élő, népi kultúra iránt érdeklődő lelkes fiatalok részvételével. 2011-ben indították el az utánpótlás csoportot, ezzel lehetőséget adva a gyerekek számára, hogy egész kis kortól sajátíthassák el népi játékokkal, népdalokkal színesítve a magyar néptánc alapjait. A legkisebbek a Barkócások, akik nagyobb óvodások és javarészt első, második osztályos iskolások. Ők nagyjából 30-an táncolnak együtt. A középső csoport a Kukonyák, ők 3–6. osztályos diákok, szintén mintegy harminc tagból áll a csoport. A felnőtt csoport jelenleg körülbelül 18 fővel működik. A táncegyüttes célja a tagok minél magasabb szintű szakmai fejlesztése mellett a népszokások hiteles bemutatása, megismertetése, továbbadása a felnövekvő generációk számára. Az együttes különösen szívügyének érzi a helyi (zalai és balaton-felvidéki) tradíciók, szokások, dalok és táncok felgyűjtését és bemutatását. Művészeti vezető: Szabó Csaba néptánc-pedagógus, a Népművészet Ifjú Mestere, Fülöp Ferenc-díjas táncos), Farkas Mónika (Bakony Virága Szólótáncverseny Szólótáncosa díj, Badacsonytomaj Közművelődéséért cím kitüntetettje).

VERESEGYHÁZI HAGYOMÁNYŐRZŐ NÉPI EGYÜTTES

Az együttes a több mint 40 éve letett alapokon 1990-ben alakult újjá, amelynek a csoport magvát alkotó házaspárok mellett hagyományápoló idősebb asszonyok, valamint unokáik is tagjai. Az együttes kizárólag a régi Veresegyház családi, világi és a valláshoz kötődő népszokásait dolgozza föl és állítja színpadra. A koreográfiákban elhangzó dalok és a bemutatott táncok szintén csak a régi falu hagyományaiból táplálkoznak. A színpadra állított műsorszámok az évnek szinte minden fontosabb emberi és vallási népszokását bemutatják: Szentcsalád-járás és betlehemezés, István napi köszöntés a karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódik, a tavaszt a Májusfaaállítás című koreográfia idézi fel. A nyár ciklusához köthető a legtöbb mulatság, ezekhez kapcsolódva mutatja be az együttes Veresegyház táncait, a verbunkot és karikázót, valamint a lassú és friss csárdást és a lakodalmakban táncolt marsot. Az őszt idézi a Regrutasorozó, amely a régi bevonulási szokásokat dolgozta fel, valamint a Legyél a mi lányunk! című koreográfia, ami a hagyományos lakodalmat mutatja be. A Veresegyházi Hagyományőrző Népi Együttes tagjai nemcsak a népszokásokat, dalokat, táncokat gyűjtötték és állították színpadra, hanem a régi, akár 150 évre visszamenő jellegű viseleteket is összegyűjtötték, rekonstruálták. A magyarországi bemutatókon, műsorokon kívül a Veresegyházi Hagyományőrző Népi Együttes számos külföldi fellépésen, turnén vett részt Szlovákiában, Erdélyben, Németországban, Spanyolországban, Lengyelországban, Csehországban, Bulgáriában, Montenegróban és Szlovéniában. Észtországban a Folklórfesztiválok Magyarországi Szövetsége küldöttjeként, egyedüliként képviselte Magyarországot a Baltikumi Nemzetközi Folklórfesztiválon. Művészeti vezető: Tóth Judit koreográfus, néptáncpedagógus, együttesvezetők: Hibó Józsefné, Fekete Ferencné.

BOGÁR ISTVÁN HAGYOMÁNYŐRZŐ EGYESÜLET, ŐCSÉNY

A Bogár István Hagyományőrző Egyesület 1931-ben alakult, azóta több évtizedes, többé-kevésbé összefüggő múltra tekint vissza. 1993-ban vált egyesületté, majd 1998-ban felvette a faluban született hagyományokat őrző, továbbadó Bogár István néptanító nevét. Az egyesület két csoportból áll, a felnőtt és a gyermek-utánpótlás csoportból. Taglétszáma változó, jelenleg 50 fő, korosztálya 6-70 év közötti. Az egyesület célja: szűkebb környezete, Sárköz népi hagyományainak megőrzése, ápolása, bemutatása. A sárközi szokások, hagyományok adnak témát az együttes táncaihoz. A Sárközi Lakodalom az egész Sárközt átfogó rendezvénysorozat, amelyet minden évben más sárközi településen rendeznek meg, ahogyan a Szüreti Szőlőőrzési Mulatságot. Őcsényben a gyermekek születése utáni keresztelőnek, a „poszetnek” hagyományát is színpadra viszik. A sárköziek büszkék gyönyörű viseletükre, csillogókkal gazdagon díszített ruháikra, mely az egykori jómód szintjét is jelzi. Több generáción keresztül is őrzik, viselik a ruhákat. Az egyesület műsorai közül néhány: Őcsényi lakodalom, Szüreti képek, Üveges tánc, Kónyi verbunk, Sárközi táncok, Kanásztánc, Keresztelő Őcsényben, Sárközi karikázó. Az együttes hagyományőrző táncai mellett különböző báli táncok előadására is vállalkozik. A településen több kiemelkedő személyiség élt és tevékenykedett, akiknek szakmailag sokat köszönhet a csoport. Az őcsényieknek fontos, hogy a hagyományok ne szűnjenek meg, hanem gyermekeik ezen keresztül is kötődjenek a falujukhoz. A csoport régi- és jelenlegi tagjai ezért hagyományápolás egyéb területein is szívesen dolgoznak, hímzéssel, baba- és ruhakészítéssel, szövéssel, gyöngyfűzéssel is foglalkoznak. A tánccsoport az elmúlt hetven év alatt számos fellépésen, megmérettetésen vett részt,j ártak már Németországban, Szicíliában, Görögországban, Olaszországban, Spanyolországban, Portugáliában, Horvátországban. Az egyesület elnöke: Scultéty Erzsébet, művészeti vezető: Szabadi Mihály. Az együttest a Csurgó zenekar kíséri Siklósi Krisztián vezetésével.