A Magyar Honvédség 10 katonazenekara közül négy várta késő délután a Palotai kapu téren, az Országalmánál, a Fő utcán és a Zichy ligetben a közönséget, hogy menetzenével a Városház téri koncert helyszínére kísérjék őket. A IX. Fricsay Richárd Regionális Katonazenekari Fesztiválon idén a veszprémi, a debreceni, a budapesti és a székesfehérvári katonazenészek tartottak szakalaki bemutatót, majd adtak közös koncertet a több ezer fős hallgatóság előtt. A fesztivál nyitányaként Fricsay Richárd: Magyar vér indulója szólt, majd a nagy nyilvánosság előtt itt hangzott el először a HQ MND-C indulója, amelyet a városban állomásozó Közép-európai Többnemzeti Hadosztály-parancsnokság felkérésére Ruff Tamás őrnagy írt.



A fesztivál résztvevőit dr. Cser-Palkovics András köszöntötte: idén is csordultig megtelt a Városház tér, és az érdeklődők nagy száma is jól mutatja, hogy a 2013-as Szent István Emlékévben elindított Székesfehérvári Királyi Napok egyik kiemelkedő eseménye lett ez a fesztivál. A polgármester üdvözölte a vendégzenekarokat és köszönetet mondott a Székesfehérvár Helyőrségi Zenekarnak, hogy a város megemlékezéseit, történelmi múltját felelevenítő rendezvényeit jelenlétükkel, műsorukkal teszik még emlékezetesebbé. A mai találkozó lehetőséget ad arra is, hogy a biztonságunkat, szabadságunkat őrző katonáinkra is gondoljunk - tette hozzá a polgármester.

Mint ahogy a város, úgy katonazenészeink, katonazenekaraink is igencsak szép történelmi múlttal rendelkeznek. Székesfehérvár zenei életében meghatározó az 1897-es esztendő, amikor családjával ideérkezett Fricsay Richárd alezredes, aki városi dalárdát, zeneiskolát alapított, zenekara meghódította az egész Dunántúlt - idézte fel a történelmi eseményeket Schmidt Zoltán vezérőrnagy. A Honvéd Vezérkar főnökének gazdálkodási helyettese ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy a magyar katonazene nemzeti érték, a Magyar Honvédség kultúrájának, történelmének szerves része. Olyan érték, amelyre valamennyien büszkék lehetünk. Székesfehérvár katonavárosként a Fricsay-fesztivál szervezésével őrzi e szép hagyományt.



A köszöntőket követően a több mint 120 éves múltra visszatekintő Székesfehérvár Helyőrségi Zenekar műsorával kezdődött a szakalaki bemutató. A zenekar Székesfehérvár kulturális életének elmaradhatatlan szereplője. Jó kapcsolatot ápol a város oktatási és kulturális intézményeivel. Összekötő kapocs a civil társadalom és a Honvédség között. Rendszeres résztvevői a hazai katonazenekari fesztiváloknak. A vendéglátók indulókból álló összeállításuk végén Máté Péter: Zene nélkül mit érek én dalára nagy tapssal kísérve hagyták el a teret.

A Kossuth-nótákkal érkező Légierő Zenekar, Veszprémi Helyőrségi Zenekar néven 1945-ben alakult meg, az Első Honi Légvédelmi Hadtest kötelékében. 52 év várakozás után, 1997-ben kapta vissza a Légierő Zenekar elnevezést. Az együttes szellemiségét nagyban meghatározta az 1945-ig működő Magyar Királyi Honvéd Légierők zenekarának szakmai múltja és tevékenysége. Ennek tanúbizonyságát adták a zenészek, hiszen a hangszeres játékot követően elénekelték a Magyar Légierő indulóját.



Az ország második legnagyobb katonazenekara, a Magyar Honvédség vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár, 32. Testőrezred, Budapesti Helyőrség Zenekara. Zenészeik részt vesznek a Sándor Palota zenés őrségváltásaiban, valamint hétvégenként Budapest több pontján térzenékkel népszerűsítik a Magyar Honvédséget a lakosság, illetve a külföldi turisták körében. A Fricsay-fesztiválon ismert népzenékből és katonanótákból állították össze műsorukat.

A jövőre 70 éves Debrecen Helyőrségi Zenekar magas szintű zenei munkásságát fémjelzi, hogy közel öt évtizede házigazdái a Debreceni Nemzetközi Katonazenekari Fesztiválnak, állandó szereplői a Debreceni Virágkarneválnak és rendszeresen részt vesznek mind Debrecen, mind a környékbeli városok kulturális életében is. A zenekar „gyepshowjában” a régi, tradicionális katonazenei értékek mentén igyekszik elköteleződni. A hagyományosnak mondható szakalaki bemutató után, egy Vasvári-verbunkot mutattak be a Debreceni Honvéd Táncegyüttes és a Szélrózsa Táncegyüttes férfi tagjainak közreműködésével.



A szakalaki bemutatókat követően az egyesített zenekar Seregi Artúr Szent István-, majd Dávid Péter László király-indulóját játszotta a “Királyok városában”. Ez követte Ábrahám Pál: Honvéd Banda című szerzeménye, majd Kodály Zoltán Háry János daljátékából a “Toborzó”, amelyben szólót énekelt Rezsnyák Róbert operaénekes, a Magyar Állami Operaház művésze. Majd Julius Fucsik cseh zeneszerző Gladiátorok bevonulása című műve után a IX. Fricsay Richárd Regionális Katonazenekari Fesztivált Kraul Antal Zrínyi-indulója zárta.

Forrás: Önkormányzati Kommunikációs Központ