A Szent István királyhoz kapcsolódó ünnepkör kiemelkedő egyházi eseménye az országfelajánlás napjának hagyományos fogadalmi ünnepe. A Püspöki Palotában kezdődött a szertatás, ahonnan körmenetben vitték a hívek a Magyar Szent Család – Szent István, Boldog Gizella és Szent Imre – ereklyéit a Szent Imre-templomba. Spányi Antal megyés püspök celebrálta az ünnepi szentmisét, amelyen az egyházmegye papjai, az egyházi iskolák tanulói, valamint a város és a különböző intézmények, szervezetek képviselői vettek részt. A főpásztor felajánlotta az országot Szűz Máriának, ahogy azt Szent István király tette 1038-ban a halála előtti napon, amikor trónörökös nélkül maradt az ország. Az ünnepi liturgiában a megyés püspök a Magyarok Nagyasszonya pártfogását, közbenjárását kérte az egész magyar népért. A budapesti Nemzetközi Eukarisztikus Kongresszus Missziós keresztje a fogadalmi ünnepre érkezett meg Székesfehérvárra, a Szent Család ereklyéinek jelenlétében a szentmisével köszöntötték a hívek a keresztet. Szentbeszédében Spányi Antal az emberi élet során felmerülő próbatételekről szólt, amelyekkel szembe kell néznünk, és amelyek megoldásában az embert éppen az minősíti, mit kezd a próbatételekkel. A jelen felmerülő küzdelmeit tekintve Európa, a nemzet és családjaink fenyegetettségéről beszélt, valamint arról a veszélyről, hogy kényelmesebbnek tűnik nem harcolni, mint küzdeni. A főpásztor az állásfoglalásra, a döntés meghozatalára szólította föl a híveket. Az ember sorsa az, hogy felnőjön – fogalmazott –, és hogy fefelnőttélnőtté válva vállalja felelősségét, küldetését, megtalálja társait és az adott feladat eléréséhez a megfelelő eszközöket is. Az első szent királyra emlékeztetett, akinek súlyos harcokat kellett vívnia, és akinek még nem állt rendelkezésére az a tapasztalat, ami a ma emberének már rendelkezésére áll, és aki számára a legnagyobb kihívás az volt, hogy egy személyben kellett döntenie a nemzet jelenéről és jövőjéről, és viselnie a nemzet keresztjét – mégis vállalta a harcot „(…) igazsága birtokában, lelkének erejével és fegyvereinek erejével. (…) És megteremtette azt a kultúrát, amely annyi szépet, annyi jót adott magyarnak és minden embernek, mert a magyar lélek kultúrája, a magyar szellem teljesítménye az egész emberiség közös kincsévé vált.” Szent István hallatlan küzdelmei és egy életen át tartó harcának köszönhetően létrejött egy állam, amely hosszú időn keresztül Európa erős állama volt, és amely képes volt erkölcsi példamutatásra hősiességből, hazaszeretetből. Amikor Szent István alakját szemléljük, a nemzet és az ország védelmére kell gondolnunk, amiért tennünk kell mindannyiunknak, egységben – ehhez a küzdelemhez pedig az egyház adhat lelkierőt, fogalmazott. „Kell az a kultúra, amelyből látjuk gyökereinket, és látjuk értékeinket, látjuk tehetségüket, melyet szolgálatra és teremtésre kaptunk, mellyel a magyar lelket kell őrizni és erősíteni, amellyel naponta egymást megajándékozunk kell, hogy mind gazdagabbak legyünk szellemben és lélekben. Hogy tisztább legyen a magyar szív, s hogy tudjuk, mi az, amit ránk bíztak.” – fogalmazott, és a hagyományok, a kultúra, az értékek átörökítésének küldetését a nemzetben a családok példáján keresztül világította meg. „Hittel és bizalommal, ma a nemzet felajánlásának ünnepén és életünk minden napján: Isten, áldd meg a magyart!” – zárta gondolatait a megyés püspök. A szentmise végén a kedvezőtlen időjárás miatt az ereklyéket nem kísérték vissza közös menettel a Püspöki Palotába.

Államalapító uralkodónk ekkorra hívta össze Székesfehérvárra a királyi tanácsot, és ekkor tartott törvénykezést. Augusztus 15-e Mária mennybevitele, magyar nevén Nagyboldogasszony, Nagyasszony napja. Az Árpád-korban Szűz Mária lett a magyarok legfőbb oltalma, a koronázótemplomok, főpapi székesegyházak, számtalan monostor, búcsújáró hely és kisebb templom az ő égisze alatt állottak. Spányi Antal megyés püspök szentbeszédében arról szólt, hogy képesek vagyunk mindent megszokni, megszokással élni és életünk eseményeit is megszokással kezelni; azonban az események üzenetén, a miérteken nem mindenki gondolkozik el, nem keresi az okokat és azt, hogy a történések merre irányulnak. Az embernek aki látja a jeleket - el kell gondolkoznia azon, hogy mit és hogyan kell tennie ahhoz, hogy ne a pusztulás, hanem Mária, Nagyboldogasszony oltalma alatt szolgálja az életet. „Az életünkben sokféle jellel találkozunk és ezeket fel kell fedeznünk, keresnünk kell az okokat. A hívő ember megérti, hogy a jelek Isten ajándékai. Ezek üzenetét mindenki megértheti, ha képesek vagyunk elgondolkozni ezeken és nem akarjuk a magunk kényelmében, magunkhoz ragaszkodva élni az életet. ... Az első üzenet Isten végtelen szeretete, aki olyan világot teremtett, amiben számunkra is helyet adott. Az ember ebben a világban az anyai szeretet gondoskodásából bontakozik ki. A földi anyánk mellé pedig egy égi anyát is adott mellénk, aki olyan életet mutat előttünk, mely egyenesen, békességben és a szívünk derűjében Isten országa felé halad. Jó nekünk hálás lélekkel gondolni Istenre, aki nekünk adta Szűz Máriát, akinek égi imája végigkíséri életünket.” - mondta Spányi Antal. Szent István király azt kérte Máriától, hogy legyen oltalmazója az országnak. A Kárpátok koszorúja, az erdők és a völgyek, a szorosok nyugalmat jelentenek, de lelki és szellemi védelem is kell az országnak, melyet Mária oltalmában talált meg. A megyés püspök végezetül arról beszélt, hogy válasszuk a jót, az életet oltalmazót és gazdagítót. „Töltse el szívünket igazi öröm és békesség, igazi gyermeki szeretettel szeressük Máriát, hogy segítsen bennünket hűségben elődeink szelleméhez - keresztény hitünkben megmaradva járhassuk az utunkat.”

Szent István ünnepén szentmisét tartott Spányi Antal megyés püspök Fehérvár papságával a Szent Imre-templomban. A főpásztor szentbeszédében megfogalmazta, hogy a Szent István-i örökség, az Európában egyedülálló módon létrehozott magyar állam sorsa a közös felelősség, az együttes hitvallás felvállalásán múlik. A szentmise után a megyés püspök megáldotta az új kenyeret, majd szimbolikusan Törő Gábor országgyűlési képviselőnek és dr. Cser-Palkovics András polgármesternek adta át.


Augusztus 20-án, Szent István király ünnepén szentmisét celebrált Spányi Antal megyés püspök a város papságával a Szent Imre-templomban.

Az egyik legősibb magyar ünnepen, a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam fennállásának emléknapján a főpásztor a több mint ezeréves város első királyáról azt mondta: Szent István a magyar nemzetet országgá, néppé tudta formálni – jelentős személyisége annak az Európának, amelynek szerves és védelmező része volt, és az ma is a magyar nemzet és Magyarország.
Spányi Antal szentbeszédében hangsúlyozta, hogy a király küldetésének teljesítéséhez és ahhoz, hogy az örökségnek legyen folytatása, különleges dolgoknak az egybecsengésére van szükség: „Kell az ember nyitottsága, hogy megismerje és elfogadja Isten rendelését, kell az ember készsége, hogy minden tehetségét és minden erejét a cél elérésének a szolgálatába állítsa.” – így volt képes annak a létrehozására, ami egyedülálló Európában. A megyés püspök így fogalmazott: odaadott életével tudta a magyar hagyományokat megőrizni, beoltva a kereszténység kultúrát teremtő erejével.
A Szent István-i örökség, a létrehozott magyar állam sorsa a közös felelősség, az együttes hitvallás felvállalásán múlik, hangsúlyozta a főpásztor. A csodálatos első király értékteremtő személyiségére irányította a hívek figyelmét, és köszönetet mondott Istennek ezért az ajándékért, majd kegyelmet kért ahhoz, hogy a jelen körülményei között helyt tudjunk állni.
A szentmise után a megyés püspök megáldotta az új kenyeret: hogy a munka Isten áldásával életet, örömet, békességet jelentsen az embereknek, köszönetet mondva azoknak, akiknek a munkája gyümölcseként mindennap az asztalra kerülhet az illatos ajándék. A megáldott kenyeret Spányi Antal szimbolikusan Törő Gábor országgyűlési képviselőnek és dr. Cser-Palkovics András polgármesternek adta át.
Az egyházi rendezvényen részt vettek a kormányhivatal, a megye és a város vezetésének, valamint a rendvédelmi szervek, a közintézmények, egyházak és rendek képviselői.