Nemzetközi néptáncfesztivál, katona- és fúvószenekari találkozók, Öreghegyi Mulatság, Kertmozi, könnyűzenei koncertek, hagyományőrző programok, Koronázási Ünnepi Játékok és a Lovagok Napja – számtalan program várta a Székesfehérvári Királyi Napok résztvevőit a mögöttünk lévő tizenegy napban. A hagyományokhoz hűen, Szent István ünnepén, augusztus 20-án egy nagyszabású koncerttel ért véget az összművészeti fesztivál. A záróprodukcióban a Zichy-színpad közönsége mintegy 150 művész előadásában hallhatta Erkel Ferenc Hunyadi László operájának koncertszerű feldolgozását.



Az előadás előtt Székesfehérvár polgármestere, dr. Cser-Palkovics András köszöntötte a közönséget. „Az elmúlt másfél hétben közel 300 programon keresztül, egy igazi összművészeti, kulturális seregszemlén mutathattuk meg Szent István városának jelenét, miközben emlékeztünk hagyományainkra. Büszkén vállaljuk, hogy ez a város a nemzet történelmi fővárosa, és örömmel mutatjuk be, hogy miközben ilyen történelmi hagyományai vannak, ma is egy élhető és nagyon szerethető város Székesfehérvár.” A polgármester köszönetet mondott annak a sok-sok ezer embernek, akik részt vettek az eseményeken, a különböző rendezvényeken. Reményét fejezet ki, hogy mindenki talált olyat, ami szívéhez, lelkéhez közel áll, amire a következő időszakban örömmel emlékszik vissza. Külön megköszönte a Belvárosban élők megértését és türelmét. Végül arra kérte a közönséget, hogy a beszédet követő taps szóljon annak a sok-sok száz embernek, intézménynek, civil közösségnek, akik az elmúlt hónapokban, hetekben és napokban dolgoztak azért, hogy „ezzel a Magyarországon egyedülállóan fontos és nagy értékű összművészeti, kulturális programmal igazán méltó módon lehessen Szent István ünnepén Szent Istvánra emlékezni.”



A Székesfehérvári Királyi Napok színpadán ezt követően életre kelt a XV. századi magyar történelem, a nemzeti opera, a Hunyadi László történetén keresztül. Mint elhangzott, a közép- és kelet-európai országok zenetörténetében különösen fontos szerepe van a nemzeti opera fogalmának, amely a 19. század során erőteljesen és hatásosan jelenítette meg egy nemzet hangját, történelmét és jellegzetességeit. A magyar zenetörténet ebben a tekintetben kivételes, hiszen nem egy, hanem két ilyen nagy nemzeti operával is büszkélkedhet: az 1844-ben bemutatott Hunyadi Lászlóval és az 1861-es Bánk bánnal. Mindkettő ugyanannak az alkotópárosnak a munkája: a szövegkönyveket Egressy Béni írta, a zenét Erkel Ferenc szerezte.



Ezek az operák abban is különlegesek, hogy történetük napra pontosan datálható, valós történelmi eseményeken és szereplőkön alapulnak. A közönség számára ezek az operák nemcsak a történelmi témájuk miatt voltak átérezhetők, hanem a zene is nagyban hozzájárult a sikerükhöz. Az Alba Regia Szimfonikus Zenekar két éve óriási sikerrel mutatta be a Bánk bán hangversenyszerű változatát. Idén a Hunyadi Lászlót állították színpadra vezető magyar operaénekesek, valamint a székesfehérvári kórusok alkotta összkar közreműködésével. Az előadás rendezője dr. Szikora János, Jászai Mari-díjas művész, Székesfehérvár díszpolgára, az előadás karmestere a zenekar művészeti vezetője, Dobszay Péter, Junior Prima-díjas karmester volt.



Hunyadi László szerepében Fekete Attilát, Szilágyi Erzsébet szerepében Kolonits Klárát, míg Gara Mária szerepében Zemlényi Esztert láthatta a közönség. Tötös Roland V. Lászlót, Gábor Géza Cillei Ulrikot, Rezsnyák Róbert Gara Miklóst, míg Kálnay Zsófia Hunyadi Mátyást jelenítette meg. Szilágyi Mihály szerepében Balázs Péter, Rozgonyi szerepében Nagy Dávid, a Hadnagy szerepében pedig Tillai Attila volt hallható az összkart alkotó székesfehérvári kórusok, az Alba Regia Vegyeskar, a Pimavera Kórus, az Ars Musica Kamarakórus, valamint az Alba Regia Szimfonikus Zenekar közreműködésével.



A mintegy kétórás előadás végén a közönség tapsa is jelezte: a hatalmas és megrázó erejű művel méltó módon zárult a Székesfehérvári Királyi Napok ünnepi programsorozata.

Forrás: ÖKK