Az idei Koronázási szertartásjáték főszereplője II. András, az ő uralkodásának története nagyon gazdag és eseményekkel teli. Életének mely hangsúlyos pontjai jelennek meg az előadásban?

A mi olvasatunkban II. András személyét és uralkodását három fontos motívum határozza meg: az egyik a felesége, Gertrúd meggyilkolása, ez a bűncselekmény egész Európát sokkolta, és egy máig kideríthetetlen rejtélyes kriminalisztikai történet. A másik az Aranybulla kiadása, ami a Magna Charta után az első igazi európai alkotmánynak nevezhető, messze előremutató, közjogi értelemben egyedi és páratlan alkotás. A harmadik, hogy ő volt Szent Erzsébet apja. E három fontos tematika képezi az idei szertartásjáték történetének gerincét. Megjelenik még a trónra kerülését megelőző konfliktusa és harca öccsével, Imrével, továbbá megkerülhetetlen a szentföldi hadjárata, hiszen ő az egyetlen magyar király, aki a keresztes háborúkat megjárt külföldi uralkodók közé feliratkozik.

Egy korábbi beszélgetésben arról beszélt, hogy minden eddig megjelenített király életében volt egy olyan mozzanat vagy jellemző tulajdonság, egy benyomás, amely maga köré rántotta a történetet és iránytűként szolgált a forgatókönyv megírásában. Idén mi volt ez a hangsúlyos pont?

Andráshoz a kulcsot a lányán, Szent Erzsébeten keresztül találtam meg. A kettejük párhuzamos története az egymást kereső lelki beszélgetéseiken át rajzolódik ki, a fiktív üzenetváltások képezik a hidat a két élettörténet között. Ez a dramaturgiai szerkezet formálja a teret is, amely gyökeresen különbözik majd az előző évek színpadától, ugyanis kétpólusú lesz.

A térbeli elrendezésen kívül eredményez-e ez a dramaturgiai szerkezet egyéb változásokat?

A korszak nagy szülöttje, Assisi Szent Ferenc szembesíti a kortársakat azzal a kérdéssel, hogy mit is jelent gazdagnak lenni. Erzsébet, Európa egyik leggazdagabb királyának a lánya, később a türingiai őrgróf jegyese és felesége csatlakozik Szent Ferenc hitvallásához, megfosztja magát az ékszereitől, és másokat is arra buzdít, hogy a gazdagságot meg kell osztani. Itt nem az anyagi javakon van a hangsúly, hanem a szellemi értelemben vett gazdagságon, amelynek a legértékállóbb váltópénze a szeretet. Idén első ízben megjelenik a színpadon, pontosan a keleti apszis területén egy viszonylag nagy terület, aminek az anyaga a föld lesz. Ez a tér ad helyet annak a világnak, amelyet Szent Erzsébet alakja és szellemisége képvisel.

Milyen egyéb újdonság várható még ebben az évben?

Idén első ízben létrehozunk külhoni fiatalok számára egy olyan történelmi tábort, amelyben egyrészt II. Andrással és korával foglalkoznak, másrészt ők lesznek a színpadi játék statisztái, tehát ezek a diákok a történelmi tudásukat átélve szereplőivé válnak a történetnek. Újdonság lesz az is, hogy az idei szertartásjáték majdnem egy órával korábban kezdődik, méghozzá az utcán. A közönség részese lehet annak a királyi felvonulásnak, amely a koronázótemplomba tart: II. András és felesége, Merániai Gertrúd az udvartartás kíséretében vonulnak majd a bazilikába, és utána kezdetét veszi a szertartás, a koronázási rituálé. Maga a felvonulás is egy olyan nagy, színes látványosság, amely történelmi tényen alapszik: megpróbáljuk rekonstruálni, és ennek is részesévé tenni a nézőket. Azt képzelem, hogy akik a Várkörúton állva beavatást nyernek ebbe a felvonulásba, majd utána a királyi párt követve bemennek a nézőtérre, sokkal közelebb kerülnek az egykori eseményekhez.

A szertartásjáték alcíme Csillaghullásban álmodó. Ez pontosan mit jelent?

A csillaghullás magyarázata ahhoz a történelmi legendához kapcsolható, amely szerint Türingiában egy Erdélyből hívott Klingsor nevű mágus a csillagos égre föltekintve a következőket jövendölte: ma éjszaka innen sok száz kilométerre, Magyarországon egy királylány születik, Erzsébetnek fogják nevezni, és ő lesz az itteni őrgróf fiának a felesége. Ez a jövendölés sokkolta az ott jelenlévőket, másnap lovas futárt küldtek Magyarországra, hogy megbizonyosodjanak róla, vajon igaz-e a hír. És hát a hír igaz volt. Az álmodó magyarázata pedig az, hogy II. Andrást szokás egy felületes, hebehurgya, tékozló királynak beállítani, én azonban nagy álmodónak látom őt. Ez a fajta álmodozó képessége tette rokonná a lányával, és ennek köszönhető az is, hogy minden tékozlás és számára felróható hebehurgya intézkedés ellenére 30 évig uralkodott Magyarországon.