A katolikus egyház egyik legnagyobb Mária-ünnepe Nagyboldogasszony napja, amikor a hívek Szűz Mária mennybevételére emlékeznek. Székesfehérváron ehhez az alkalomhoz kapcsolódva minden évben ünnepi szentmisére várják a fehérváriakat és a Királyi Napok programjaira érkező vendégeket.



A szertartás kezdetén Spányi Antal megyés püspök köszöntötte a jelenlévőket, köztük az örményországi Etchmiadzin, Székesfehérvár új partnervárosának delegációját. Szentbeszédében Mária életpéldáját állította a hívek elé: „Mária kiállta a próbát, mert ingyen kapta Isten kegyelmét, de neki oda kellett tenni a maga mindennapi küzdelmét, harcát, hogy újra meg újra kimondja: igen, ma is legyen nekem a te igéd szerint!”. Spányi Antal ráirányította a figyelmet arra is, hogy életünkben nap mint nap választanunk kell. „Nekünk kell dönteni! A kinyilatkoztatás mellett, Krisztus mellett, Mária mellett, a Szentek mellett, az Egyház tanítása mellett döntünk? Vagy hagyjuk, hogy sodorjon bennünket e világ múlandó valósága, veszteségként megélt ígérete?” A szentbeszéd egyik fő üzenete az volt, hogy Mária példája ma is erőt ad a hitben való kitartáshoz és a helyes döntések meghozatalához. A főpásztor hangsúlyozta: Nagyboldogasszony ünnepe arra hív bennünket, hogy életünket egyre inkább Isten törvényéhez igazítsuk, és azon az úton járjunk, amelyen Krisztus megy előttünk. Arra figyelmeztetett, hogy el kell fordulnunk mindattól, ami rombol és pusztít, és nem az életet, hanem a halált hozza az emberre, mert csak így tudunk hűségesek maradni hitünkhöz és megőrizni az életet adó, építő értékeket. Nagyboldogasszony ünnepe a magyar keresztény hagyományban kiemelt jelentőséggel bír. A magyar nyelvben egyedülálló elnevezés ősi hagyományt hordoz, ugyanakkor Szent István király halála és országfelajánlása révén szorosan kapcsolódik a magyar államiság történetéhez is. Székesfehérvár mint államalapító királyunk városa, e napon tehát különös figyelemmel fordul a Szűzanya tisztelete felé.

Forrás: ÖKK