Ünnepélyes keretek között idén is megnyitották az Osszáriumot a Székesfehérvári Királyi Napok idejére a látogatók előtt.

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Szent István Király Múzeum hagyományosan minden évben megnyitja a nagyközönség előtt Szent István ünnepén a királyaink és királynéink földi maradványait őrző csontkamrát, az Osszáriumot a Nemzeti Emlékhelyen.
 
A középkori Magyarország egyik legjelentősebb egyházi épületében, az István király által alapított Szűz Mária királyi prépostsági templomban őrizték egykor a királyi levéltárat, az uralkodói jelvényeket, itt tartották a koronázásokat és a fehérvári törvénylátó napokat. Az egykori bazilika emellett időről-időre királyi temetkezőhelyként is szolgált. A régészeti feltárások során fellelt csontmaradványokat az Osszárium őrzi, amely közös emléket állít az eltemetetteknek.
 
A szombati megnyitón Dr. Simon László kormánymegbízott mondott ünnepi beszédet. Kitért arra, hogy a Székesfehérváron eltemetett uralkodóink, családjuk, a rangos egyházi és világi személyek szellemisége a mai napig belengi a Nemzeti Emlékhelyet, meghatározza nemzeti öntudatunkat. „Örök szimbólumok ők. A sírkamrában mi már csak ezért sem a pusztulást, nem a veszteséget látjuk, hanem nemzetünk örökké élő nagyjait, akik a ma is magunkénak vallott értékrend megteremtői voltak. Ezek a csontok még ilyen töredékesen, mostoha állapotban, azonosítatlanul is többet jelentenek önmaguknál. Gyűjtőlencséi ők a magyarság kisugárzásának, nemzeti öntudatunknak. Csak földi maradványaik nyugszanak itt – jelenthetjük ki. Szellemiségük, értékrendjük, példájuk él. Hiszen ők voltak azok, akik Európa szívében naggyá tették Magyarországot. Amit itt tehát látnunk, éreznünk kell, nem csupán történelmi emlék, hanem élő, jövőt formáló erő.” - mondta el a kormánymegbízott. Beszéde végén kiemelte, hogy ezt a szellemet nem csak őrizni kell, de a jelen nemzedék társadalmi felelőssége az, hogy tovább örökítse történelmi nagyjaink eszméit.

A Székesfehérvári Királyi Napok ideje alatt, augusztus 20-áig az Osszárium ingyenesen látogatható, hétvégenként 15.00 órától Rácz Piroska antropológus tart szakvezetést a látogatóknak.

Az Osszárium megnyitását követően a Városháza Dísztermében tudományos konferenciát tartottak Pénzverés és temetés: bevezetés két kiállításhoz címmel. A régészek, muzeológusok, levéltári szakértők, történészek kutatásai alapján bemutatott témák II. András gazdaságpolitikájához, valamint a királyi bazilika nem királyi temetkezéseihez kapcsolódtak. Biczó Piroska régész, a konferencia levezető elnöke az alcímet megvilágítva a délután folyamán megnyíló, II. András korához kapcsolódó múzeumi kiállításra utalt, valamint arra, hogy már egy éve készül a Látogató- és kutatóközponttá átalakuló Köztársaság Mozi tárlata, ami a koronázótemplom, Szent István király templomának történetét fogja bemutatni a közönségnek. A történészek ennek apropóján azokat az előkelő, nem királyi személyeket mutatták be a konferencián, akiket a bazilikában temettek el.

Dr. Cser-Palkovics András polgármester a tegnap elkezdődött Székesfehérvári Királyi Napok hagyományos történelmi témájú szimpóziumán megköszönte az előadók és a szervezők munkáját: „A konferenciával az a célunk, hogy a rendezvénysorozat elején legyen egy olyan esemény, ami szellemi táplálékot is ad a másfél hetes ünnepségsorozathoz. Ehhez kapcsolódnak a megnyíló kiállításaink is.” A polgármester tartalmas, színvonalas előadásokat kívánt a Díszterem közönségének.

Az első előadást Dr. Tóth Csaba, a Magyar Nemzeti Múzeum éremtár régész-muzeológusa A magyar pénzverés átalakítása II. András korában címmel tartott előadást. A középkorban is ciklikus jellegű volt a pénzkibocsátás: Könyves Kálmán uralkodása során elkezdett romlani a magyar pénz, a nagy reform II. András uralkodása alatt ment végbe. A korban poncolásos technikával készültek az éremképek – ez folytatódott az uralkodás első éveiben, majd egy teljesen más, a vésés technológiájára állnak át, amelynek köszönhetően újra megjelentek az uralkodóportrék az érméken. A király kétszintű pénzrendszert vezetett be: ezüstből denárokat és féldenárokat vertek, és a pénzek súlya sokkal nagyobb, minimum két-háromszorosa volt az előző századénál. II. András uralkodása idején figyelhető meg leginkább az idegen pénzek dominanciája, ami arról árulkodik, hogy hirtelen megugrott a külkereskedelem a gazdaság működésében, valamint már bérleti rendszerben működtek a kamarák. Mindezek arra az összefüggésre engednek következtetni, hogy reformként gondolkodhatunk a bevezetett változtatásokról, hiszen azok száz évig működtek, még IV. Béla uralkodásának idején is, egészen a XIII. század végéig.

Zsoldos Attila akadémikus, a Városi Levéltár és Kutatóintézet munkatársa, az MTA BTK Történettudományi Intézet kutatója A hűség rendíthetetlen ércpajzsa: Druget Fülöp nádor címmel tartott előadást. Egy a Szent István Király Múzeum tulajdonában lévő arany gyűrűt mutatott be, amelynek a közepét sötét drágakő díszíti. A pecsétgyűrűn látható madarat, valószínűleg rigót ábrázoló kép a Druget-címerre utal, az olvasható latin felirat pedig: ’Fülöp nádor pecsétje’ – a prépostsági templomból került elő az 1930-as évek ásatásain. Fülöp dél-itáliai származású volt, és I. Károllyal érkezett az országba – az előadás címe is egy a tőle származó oklevélből ered: 1311 és 1324 között számos hatékony katonai esemény köthető a nevéhez. Fülöp 1323-27 között, haláláig viselte a nádori méltóságot, és – mint a király feltétlen híve – tartományokat alakított ki Északkelet-Magyarországon, és magánbirtokokkal is rendelkezett a tartományon kívül. Dercsényi Dezső a bazilikáról szóló monográfiája leírja a gyűrű fellelési helyét, ami a bazilikabeli eltemetésének a kérdését veti fel.

Weisz Boglárka PhD, a Városi Levéltár és Kutatóintézet főmunkatársa, az MTA BTK Történettudományi Intézet kutatója A kereskedősegéd útja Firenzétől a székesfehérvári bazilikáig Ozorai Pipóról (Filippo di Stephano Scolari) szólt, akinek a freskója a leghíresebb férfiak és nők ábrázolásai között szerepel az olasz városban, és akit a firenzeiek törökverőként ismertek tíz hadjárata alapján. Magyarországi életpályájában egy a Luxemburgi Zsigmondhoz fűződő hadjárat gazdasági kalkulációja után pénzügyi, majd politikai karrier következett: a királyi sókamarák ispáni, főkincstartói címét birtokolta, 16 királyi vár került a felügyelete alá, 1408-09 között fejéri ispán volt, és 1420-tól a kalocsai érsekség kormányzói címét is birtokolta. Temetkezési helye valószínűleg a bazilika északnyugati tornyánál, ma a Püspöki Palota udvarán található.

A tudományos szimpózium folytatásában Skorka Renáta PhD régész-muzeológus Az állhatatos hűségű Stibor vajda, a király atyai barátja, valamint Kertész Balázs PhD tudományos munkatárs A középkori székesfehérvári bazilikában eltemetett prépostok címmel tartják meg előadásaikat.

Délután nyílt meg a Szent István Király Múzeum kapcsolódó ünnepi kiállítása a Rendházban „akit Jeruzsáleminek nevezünk” – II. András élete és uralkodása.

A Székesfehérvári Királyi Napok keretében rendezett tárlaton a jelentős történelmi események felvillantása mellett az autentikus tárgyak és okmánymásolatok segítségével ízelítőt kaphatnak a látogatók a korszak építészeti kultúrájából, hadászatából, hétköznapjaiból. Nyolcszáz évvel ezelőtt, a magyar királyok közül egyedüliként indult hadjáratra a Szentföldre II. András.

Az Árpád-ház tizennyolcadik uralkodójának életéről és a XIII. századi élet mindennapjairól kaphat ízelítőt az, aki megtekinti az „akit Jeruzsáleminek nevezünk” című kiállítást, amelyet ünnepélyes keretek között nyitott meg szombaton Székesfehérvár polgármestere. „A Székesfehérvári Királyi Napok, városunk legnagyobb ünnepségsorozata tisztelgés hagyományaink, értékeink, történelmi múltunk és annak személyiségei előtt. A kiállítás gazdag ismeretanyaga megalapozza, felvezeti az Aranybulla kiadásának ünnepi évét.” - emlékeztetett dr. Cser-Palkovics András.

Székesfehérvár történelmi múltjának gazdagságát jól tükrözi az a három nagyszabású kiállítás, amely egy időben látható. A ma megnyílt mellett a Csók István Képtárban a barokk korról, míg a Vörösmarty Színházban Szent Erzsébetről tudhat meg még többet a látogató. „Büszkék lehetünk arra, hogy olyan városban élhetünk, egy olyan város polgárai vagyunk, ahol ezen nemes történelmi személyiségek alkottak, és a hozzájuk kapcsolódó történelmi események is itt, Székesfehérváron zajlottak.”

A Székesfehérvári Királyi Napok rendezvénysorozat a város legjelentősebb és legtöbb látogatót vonzó eseménye. Dr. Nagy Veronika, a Szent István Király Múzeum igazgatóhelyettese köszöntőjében kiemelte: „A Szent István Király Múzeum számára öröm, hogy az adott tematikát követve évről évre hozzájárulhatunk egy kiállítással ehhez a nagyszabású rendezvényhez, és tartalmával gazdagíthatjuk azt. A történelmi ismeretek hiteles és élményszerű közvetítése nemcsak alapfeladata, hanem küldetése is a múzeumnak, és ha ez egy olyan gigantikus történelmi fesztivál keretében valósul meg, mint a Királyi Napok, akkor mindannyian megélhetjük, hogy a várostörténet aktív részesei vagyunk és a helyi identitást erősítjük. Bízom benne, hogy utódaink, a következő generációk ebből is formálják majd történelemszemléletüket.”

A tárlaton a látogatók átfogó képet kaphatnak II. András életéről és uralkodásáról. Ennek érdekében egy idővonalon mutatják be az uralkodó életének legfontosabb eseményeit. A teret és egyben a kiállítást két jól elkülöníthető részre osztották. A „II. András uralkodása és élete” keretében az életút köré olyan műtárgyakat és másolatokat válogattak, amelyek egy-egy fontos momentumot jelenítenek meg.

A kiállítás másik nagy egysége a „II. András által vezetett keresztes hadjárat” címet kapta, amelynek nagy egységes részét II. András szentföldi hadjáratának bemutatása jelenti. A tárlatot a kurátorok, Belegrai Tamás, Pokrovenszky Krisztián és dr. Szabados György nevében Belegrai Tamás ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. Mint elmondta, II. András háromszor nősült, szent királylányok atyja és nagyapja volt. A királyt a viharos évszázadok során olyan jelzőkkel illették, mint a „nagyhatalmú”, a „híres”, az „ügyefogyott”, a „bohém”, az „örökifjú”.

Most, 2018-ban, ezen a kiállításon mindenki előtt ott van a lehetőség, hogy megismerje a történeti forrásokból megelevenedő uralkodó alakját, megítélje örökségét saját belátása szerint, tette hozzá a kurátor. 

A rendhagyó tárlat 2018. december 31-ig, hétfőtől vasárnapig látogatható naponta 10.00 és 18.00 óra között.