Az országfelajánlás napján, augusztus 14-én a város hagyományos fogadalmi ünnepére került sor Székesfehérváron. A Püspöki Palotából körmenetben vitték a magyar Szent Család ereklyéit a Székesegyházba, majd ezt követően ünnepi püspöki szentmisét tartottak. A mise végén Szent István sírjához zarándokoltak a hívek. Az ünnepi szentmisén Spányi Antal megyés püspök megújította hazánk felajánlását Szűz Máriának, ahogyan azt Szent István király tette 1038-ban, a halálát megelőző napon. Az ünnepi liturgiában – a Szent István-i hagyományhoz hűen – a főpásztor a Magyarok Nagyasszonya pártfogását, közbenjárását kérte az egész magyar népért. A "Regnum Marianum" Magyarország régi, latin nyelvű, katolikus elnevezése Mária királyságát jelenti. A kifejezés abból a hagyományból ered, mely szerint az örökös nélkül maradt Szent István király a halála előtti napon, vagyis 1038. augusztus 14-én Székesfehérváron a Szent Koronát és az országot Szűz Máriának ajánlotta föl.



A szentmise végén az ereklyéket körmenetben vitték a Nemzeti Emlékhelyre, Szent István király és Szent Imre herceg sírjához. A Nemzeti Emlékhelyen szólt az ünneplőkhöz dr. Cser-Palkovics András polgármester, aki a megtiszteltetés és a büszkeség érzéséről beszélt, amikor belép a Nemzeti Emlékhely területére fehérvári polgárként és egy olyan város közösségének a nevében szólhat, mely büszkén vállalhatja ezeréves múltját a nemzet történelmi fővárosaként. Ezt követően Spányi Antal püspök felajánló imát mondott, majd a résztvevők közösen koszorúzták meg Szent István király és Szent Imre herceg sírjait és gyújtották meg az emlékezés gyertyáját. A koszorúzást követően a résztvevők visszakísérték a Magyar Szent Család ereklyéit a Püspöki Palotába.

Nagyboldogasszony-napi ünnepi szentmisét mutatott be Spányi Antal megyés püspök a Szent István-székesegyház búcsúünnepén, Szent István városában augusztus 15-én. A főpásztor szentbeszédében kiemelte, hogy a kísértés legyőzésével tudjuk igazolni, bizonyítani hitünk erejét, Isten és embertársaink iránti szeretetünket, és így volt ez Mária életében is. A Jelenések könyvében szereplő napba öltözött asszony és a vörös sárkány szimbolikája kapcsán szólt arról, hogy ez a könyv azért olyan nagyon szép és bátorító, mert arról szól, hogy van küzdelem, de a küzdelemben a végső győzelem egészen biztosan Istené. "Előre láthatunk abba a jövőbe, amely a végső valóság lesz, amely az Isten dicsőségét hozza majd számunkra. De addig együtt van a két nagy jel, az Isten jele, a napba öltözött asszony és a pusztító, romboló vörös sárkány." - fogalmazott szentbeszédében a püspök.



"A Jelenések könyvében, amikor az asszony világra hozza gyermekét, megjelenik a sárkány jele, amely el akarja pusztítani, és haragjában mindenféle szörnyűséget tesz, csak hogy az ő akarata valóra váljon. Együtt van ebben a világban a jó és a rossz, de nem az Isten terve szerint, hanem mert az ember a világra eresztette a gonosz lelket. S most ettől kezdve nekünk küzdenünk kell a jóért, a rosszal szemben. Együtt van a búza és a konkoly. Hagyni kell, hogy nőjön mind a kettő, nehogy a jót is elpusztítsuk." - emelte ki. Spányi Antal püspök kiemelte, hogy Mária a mutatója, a bizonyítéka annak, hogy van örök boldogság, hogy Isten elkészítette számunkra ezt a boldogságot, és oda mindnyájan meg vagyunk hívva.

Szent István király ünnepén, augusztus 20-án Székesfehérvár papságával együtt celebrált szentmisét Spányi Antal megyés püspök a Szent István-székesegyházban, az államalapító fejereklyéjének és a Szent Korona hiteles másolatának jelenlétében. A szentmise keretében a főpásztor megáldotta az új kenyeret, majd Isten áldását kérte a magyar nemzetre és a magyar családokra.