2019. augusztus 10-én az osszárium megnyitását IV. Béláról szóló konferencia és kiállításmegnyitó követte. Délutántól estig a fúvósokkal és a Budapest Bárral a zenéé volt a főszerep. Végül a napot ismét egyedi fényművészeti alkotások zárták.
|
Folytatva a Székesfehérvári Királyi Napok hagyományait, ismét megnyitották az Osszáriumot a Nemzeti Emlékhelyen. Az eseményen Róth Péter alpolgármester mondott ünnepi beszédet, és fejezte ki az egykori koronázóbazilika lelki, szellemi újjáépítésének fontosságát. A néhai királyaink földi maradványait is őrző csontkamra augusztus 20-ig látogatható, több időpontban szakvezetéssel is.
Egykori királyok, királynék, egyházi és világi személyek földi maradványait rejti az Osszárium. A csontkamra az év jelentős részében zárva tart, azonban a hagyományok szerint minden évben megnyitják és látogathatóvá teszik az augusztus 20-i ünnepségek alkalmából. A mai ünnepségen az Ave Maria kezdetű gregorián himnuszt hallhatták az érdeklődők a Musicolore énekegyüttes előadásában, majd Róth Péter alpolgármester mondott ünnepi beszédet, kiemelve Szent István egykori templomának jelentőségét. „E szent hely Magyarország Origója, a keresztény magyar nemzet bölcsője lett. Az állam- és templomalapító király sírjának közelsége tette a koronázást érvényessé, az állami főhatalom gyakorlását legitimmé fél évezreden, harminchét uralkodón át. És az első trónörökös és Szent István után még sokan kívántak a koronázótemplomban nyugodni haláluk után. Voltak köztük királyok, királyi családtagok, és mások, akik sokat tettek az országért, és méltónak találtattak erre a megtiszteltetésre. Közülük a szerencsésebbek maradványai itt vannak most a lábaink előtt. Mielőtt azonban alászállnánk a csontkamrába, hogy kifejezzük előttük tiszteletünket, emeljük föl kicsit a tekintetünket. Emeljük föl és idézzük magunk elé az egykor itt állt templomot.” – fogalmazott, majd az egykoron égbe nyúlt katedrális lelki és szellemi újjáépítésének fontosságát hangsúlyozta. „Mi is az emberek első ösztönös cselekedete, ha belépnek Európa bármely katedrálisába? Nos, az első, akaratlan reakciónk, hogy felnézünk. Ez a katedrális lényege, hogy felnézünk. Felnézünk, a szó minden értelmében.” Beszéde végén Róth Péter azt mondta, kötelességének érzi felhívni mindenki figyelmét arra, hogy szeressék ezt a helyet! Az ünnepség zárásaként ismét a Musicolore énekegyüttes előadásában hangzott el Sweelinck Chantez című motettája, majd a résztvevők elhelyezték az emlékezés és a tiszteletadás virágait az Osszáriumnál. Az ünnepség után Rácz Piroska antropológus a királyi temetkezőhelyről, a feltárásokról és egykori uralkodóink és családtagjaik hamvairól tartott szakvezetést, melyet ma 15.00 órakor megismételnek.
Az Osszárium ingyenesen megtekinthető augusztus 20-ig, naponta 9.00–20.00 óra között. Augusztus 11-én, vasárnap, valamint 17-18-án, szombaton és vasárnap 15.00 órakor szakvezetéssel is megtekinthetjük a csontkamrát. Az elmúlt évek hagyományait követve idén is történelmi, várostörténeti konferenciával gazdagították a Székesfehérvári Királyi Napok másfél hetes rendezvénysorozatát. Az Osszárium megnyitását követően Béla király, míg éltél… hű béke honolt címmel tartottak tudományos ülést a Városházán. Az eseményen dr. Cser-Palkovics András polgármester köszöntötte a résztvevőket.
A Királyi Napok ünnepi és szórakoztató programjait gazdagító konferenciákat hat éve honosította meg Székesfehérvár Önkormányzata és a Városi Levéltár és Kutatóintézet. A sorozat célja, hogy a királyi város középkori történetével kapcsolatos érdekességeket megosszák a közönséggel, valamint túllépve Székesfehérvár határain, az egész középkori magyar történelemmel foglalkozzanak, akár európai kitekintéssel is. Ezt Székesfehérvár roppant gazdag története teszi lehetővé.
Dr. Csurgai Horváth József, a Városi Levéltár és Kutatóintézet igazgatója köszöntőjében elmondta: 2014-ben Fehérvár az Árpád-korban, 2015-ben Király és városa, 2016-ban Fény és árnyék a középkori Fehérvár történetében, 2017-ben III. Béla és kora, míg 2018-ban Pénzverés és temetés: bevezetés két kiállításhoz címmel rendeztek a város történelmi rangjához méltó, tudományos ülést a Városháza Dísztermében.
A Béla király, míg éltél… hű béke honolt című emlékülésen dr. Cser-Palkovics András polgármester elmondta: a 2013-as Szent István Emlékévben átalakultak a Királyi Napok, a rendezvényt történelmi tematikájú programsorozattá kívánták fejleszteni. Fontos volt, hogy legyenek tudományos programok is, melyek megadják a ma már másfél hetes rendezvény szellemi tartalmát, így indult el a konferenciák sora. A polgármester köszöntötte az előadókat, akik a kezdetektől részesei a konferenciáknak, és külön azokat is, akik új előadóként vettek részt a mai ülése.
A 2019. évi Székesfehérvári Királyi Napok központi személyisége IV. Béla király, aki 1235-től haláláig, 1270. május 3-ig uralkodott. 34 évnyi országlása és teljesítménye nyomán az egyik legjelentősebb Árpád-házi királyként tartják számon. Az 1241–42-es tatárjárást követően emberfeletti energiával látott hozzá az ország újjáépítéséhez, ezért második honalapítóként említi őt a magyar história.
Az előadók között is szereplő Zsoldos Attila, a Városi Levéltár és Kutatóintézet – az MTA BTK Történettudományi Intézetének akadémikusa kérdésünkre elmondta: IV. Béla volt az a király, aki városi kiváltságlevelet adományozott Székesfehérvárnak. Ez megszabta azokat a jogi kereteket, amelyekben a város további élete folytatódhatott, és egy új szintre emelkedhetett. Ezen kívül az uralkodónak döntő szerepe volt a középkori városszerkezet kialakulásában. Ő volt az, aki a tatárjárás utáni külvárosból a mai belváros, azaz a vár területére telepítette a polgárokat, ugyanakkor megmaradt a kapcsolat a külvárosokkal is, így az addig széttagolt és különböző jogi helyzetű várostelepek egységes jogi és településszerkezeti várossá fejlődtek. Ez nehezen túlbecsülhető jelentőségű momentum egy város életében – fogalmazott Zsoldos Attila.
Az első előadást Weisz Boglárka, a Városi Levéltár és Kutatóintézet - MTA BTK Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa tartotta IV. Béla és a városok címmel. A városok szülőatyjának nevezte a királyt, akinek uralkodása közel sem volt békés. Várospolitikájából kihagyhatatlan a tatárjárás hatása: a betörő seregek a lakosság nagy részét megölték vagy elhurcolták, pusztasággá változtatva az országot. A tatárjárás után meg kellett kezdeni az ország újjáépítését, a városok fejlesztését. Weisz Boglárka elmondta azt is, hogy körülbelül száz olyan kincsleletünk van, melyeket a tatárjáráskor ástak el az egykori tulajdonosaik. A különböző edényekbe rejtett vagyontárgyakért, ékszerekért, pénzérmékért soha nem tudtak visszamenni, így feltételezhető, hogy a föld még bőségesen rejt ilyen kincseket. A leletek nem ásatások alkalmával, hanem többnyire a véletlen folytán kerültek elő
A konferencia hátralévő részében Zsoldos Attila, a Városi Levéltár és Kutatóintézet – az MTA BTK Történettudományi Intézetének akadémikusa IV. Béla és az ország közepe címmel, Skorka Renáta, a Városi Levéltár és Kutatóintézet – MTA BTK Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa Az 1936-ban előkerült aranybulla címmel, míg Kertész Balázs, a Városi Levéltár és Kutatóintézet tudományos munkatársa IV. Béla és a koldulórendek címmel tartott előadást. Veres Kristóf György, az ELTE doktorjelöltje IV. Béla okleveleiről számolt be, míg Kolláth Ágnes, az MTA BTK Régészeti Intézetének tudományos segédmunkatársa a székesfehérvári szőlőhegy múltjából mutatott be pillanatképeket.
Feléledt a múlt a Szent István Király Múzeum falai között. Ünnepélyes keretek között nyílt meg a Hősök, Szentek, Hódítók - IV. Béla élete és uralkodása című nagyszabású kiállítás szombaton, a Székesfehérvári Királyi Napok keretében. Kardforgató bátor hősök, csodatevő szentek, véreskezű, karizmatikus hódítók elevenednek meg a tárlaton, amelyet augusztus 20-ig ingyenesen tekinthetnek meg az érdeklődők.
Kortárs művészeti alkotás, korhű ábrázolások, IV. Béla korából származó ékszerek, kardok, Szent Erzsébet botja, valamint egy gyermekeit mentő nő csontmaradványai is láthatóak a Hősök, Szentek, Hódítók - IV. Béla élete és uralkodása című nagyszabású kiállításon. A Szent István Király Múzeum Országzászló téri épületében szombaton nyílt tárlatra nyolc intézményből több mint 70 műtárgy érkezett Székesfehérvárra, mondta el Pokrovenszki Krisztián. A múzeum intézményvezetője hozzátette, a kiállítási anyag mellett az installációk, a díszletek is olyan grafikai alkotások, amelyek önállóan is megállják a helyüket. A kiállítás megnyitóján dr. Cser-Palkovics András polgármester köszöntőjében úgy fogalmazott: „A Székesfehérvári Királyi Napokat annak idején úgy indítottuk útnak, hogy az összművészeti, kulturális fesztiválon - hűen a királyi koronázóváros múltjához - minden évben főszerepet kapjon a történelem. A 12 nap programja a kikapcsolódás mellett lehetőséget ad a lelki, szellemi feltöltődésre is. Ez a kiállítás is jó lehetőséget ad a tudás, az ismeretek átadására a magyar történelem, és abban kiemelten Székesfehérvár kapcsán. Ezzel is szeretnénk értéket közvetíteni, és bizonyítani azt, hogy a nemzet történelmi fővárosa jellegből fakadó felelősségét vallja és fel is vállalja a város. Ebből fakadó kötelezettségeinek eleget tesz.” Székesfehérvár polgármestere felhívta a figyelmet arra, hogy augusztus 20-ig a kiállítás ingyenesen látogatható. Dr. Tomka Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményi főigazgató-helyettese a budapesti és a székesfehérvári múzeum közötti példamutató és fejlődő kapcsolatról szólt, valamint méltatta a kiállítás sokszínűségét, a régészeti leletek és a művészeti, modern installációk összhangját. Dr. Rosta Szabolcs, a Kecskeméti Katona József Múzeum igazgatója köszöntőjében a XIII. század közelmúltban fellelt leleteiről, a régészek elmúlt tíz évben végzett komoly kutatásairól beszélt, kiemelve, hogy a modern kor adta technika a régészek számára lehetőséget ad a tatárjárás időszakát kutatni. A tudomány halad előre az Árpád-kor tekintetében. Belegrai Tamás, a kiállítás kurátora ismertetőjében elmondta, a történelmi utazás már a kiállítótérbe vezető lépcsőházban kezdetét veszi. Modern, letisztult idővonal fogadja itt a látogatókat, amely a lépcsőn felfelé haladva végigkíséri őket IV. Béla 1206-os születéstől egészen az uralkodó 1270-ben bekövetkezett haláláig. Az idővonal jelenti a kiállítás gerincét, mely kiegészülve a kiállítótérben kibontakoztatott életeseményekkel válik teljessé. A kiállításban megelevenedő történelmi karaktereknél kortárs alkotók voltak a múzeum segítségére, amely így élő kapocs múltunk és jelenünk között. A tárlat végigkíséri a látogatókat a király életén, megjelenítve uralkodásának és életútjának legmeghatározóbb és legemblematikusabb pillanatait. A sort édesanyja, Meráni Gertrúd tragikus halála nyitja meg, és az uralkodó emlékezete zárja. A különböző tematikai egységeket eredeti tárgyak, installációk és gazdag grafikai tartalom színesíti. A kiállítás zárásaként Kubik Anna színművész Szent Romanus VI. századi ókeresztény költő himnuszát szavalta el Szirtes Edina „Mókus” zenei kíséretében. A tárlat megnyitóján részt vett a Székesfehérvár testvérvárosából, Zadarból érkezett delegáció is, akiket dr. Cser-Palkovics András köszöntött a város nevében. A Hősök, Szentek, Hódítók - IV. Béla élete és uralkodása című kiállítás augusztus 10-től december 31-ig látogatható. A tárlathoz kapcsolódóan számos programmal készül a Szent István Király Múzeum. A Székesfehérvári Királyi Napok rendezvénysorozat ideje alatt mától augusztus 20-ig a kiállítás ingyenesen tekinthető meg a múzeum Országzászló téri kiállítóhelyén. Idén első alkalommal a Székesfehérvári Királyi Napok keretében rendezték meg a hagyományos Fehérvári Fúvós Fesztivált. A Székesfehérvári Ifjúsági Fúvószenekar meghívására a Várpalotai Bányász Fúvószenekar és a Martonvásári Fúvószenekar érkezett szombaton a Belvárosba.
A koncert első fellépői a fehérváriak voltak, akik Beatles és Abba slágereket játszottak, a közönség velük énekelte a jól ismert dalokat. A 90 éves Várpalotai Bányász Fúvószenekar ismert filmzenéket, valamint egy Máté Péter dalaiból készült egyveleget játszott. A Martonvásári Fúvószenekar klasszikus indulókkal lépett fel. Az előadásokat követően a három zenekar végigvonult a Fő utcán a Vörösmarty Színháztól a Városház térig, ahol nagysikerű, közös koncerttel zárták a Fehérvári Fúvós Fesztivált. A Budapest Bár nyitotta a könnyűzenei koncertek sorát a Székesfehérvári Királyi Napokon. A Zichy ligeti színpad előtti lelátó megtelt, és a Hotel Magyar Király előtti téren is „telt ház” volt.
A Budapest Bár a szívbemarkoló és szívderítő dalok cigányzenei feldolgozásaival vált Magyarország egyik legnépszerűbb zenekarává. Az együttes varázslatos vonzerejét a kitűnő zenészeknek és a magyar rockzene kultikus énekeseinek köszönheti. A Székesfehérvári Királyi Napokon a Budapest Bár Farkas Róbert vezetésével lépett fel. A közönség hallhatta Behumi Dórit, Németh Jucit, Frenket és Keleti Andrást is. A Budapest Bár védjegyévé vált egyedi stílus gyökerei az 1920–30-as évekbeli, budapesti kávéházak világáig nyúlik vissza. Az ismert és kedvelt dalokat cigányzenei alapokon, jazz, pop, rock, klezmer és számos zenei műfaji elemmel ötvözve értelmezik újra – ezzel megteremtve egy új zenei irányzat, a gypsy lounge alapjait. A Székesfehérvári Királyi Napok kihagyhatatlan programja a könnyűzenei koncertek sora. A Zichy színpadon további izgalmas kínálattal várják a zenerajongókat. Augusztus 16-án, pénteken 19.30 órától operett- és musical slágereket hallhat a közönség Füredi Nikolett, Kocsis Dénes, Serbán Attila és Simon Boglárka előadásában. Augusztus 17-én, szombaton 19.30 órakor Rúzsa Magdi lép színpadra, majd augusztus 18-án, vasárnap 19.30 órakor a Blahalouisiana és az Alba Regia Szimfonikus Zenekar koncertjére várják az érdeklődőket. A Székesfehérvári Királyi Napok második estéjén is fények színezték újra a Belvárost. |
