Hetedik „felvonásához” érkezett az Árpád-ház nagy királyainak emléket állító sorozat: Szent István, Szent László, Könyves Kálmán, II. (Vak) Béla, III. Béla és II. András után 2019-ben a „második honalapító”, IV. Béla király koronázási szertartását és életét vitte színre Szikora János rendező.
|
A szörnyű pusztulást hozó tatárjárás után az országot újjáépítő IV. Béla az egyik legjelentősebb az Árpád-ház uralkodói között. Hétévesen végignézi, ahogyan az összeesküvők megölik anyját, Gertrudis királynét, a megtorlatlanul hagyott bűn miatt megromlik a viszonya gyengekezűnek tartott apjával. Uralkodása elején a vágyott, III. Béla idején létező dicsőséges aranykor visszaállítására tett intézkedései szembefordítják az előkelőkkel. A muhi csata után menekülni kényszerül, születendő lányát, Margitot Istennek ajánlja, ha a kegyetlen mongol sereg elhagyja az országot és véget érnek az addig nem látott borzalmak. Hazatérte után várakat épít, megerősíti a nehéz lovasságot, betelepíti a kihalt országrészeket – méltán tartjuk őt számon a „második honalapító” királyként.
A darab többször is „visszaugrik” az előző évi előadás képeire, megerősítve a tényt, hogy a nézők egy hét éve tartó sorozat egyik epizódját látják. Fontos párhuzam a tavalyi előadással Margit jelenléte: egyszerűbb élete okán dramaturgiailag kevésbé hangsúlyos a szerepe, mint Erzsébeté, de személyében a második meghatározó szent lányt tisztelhetjük és ez jelentőssé teszi – emelte ki Szikora János. Hozzá is kapcsolódik egyébként az előadás alcíme. Az élet magja kifejezés egyrészt természetesen a „második honalapító” uralkodását örökíti meg, másrészt azt a tényt, hogy nincs még egy család, amely ennyi szentet adott volna az egyháznak: az önfegyelmezés és a keresztényi szeretet mintaképének tekintett Szent Margit mellett Szent Kingát, aki Lengyelország és Litvánia védőszentje, valamint Boldog Jolánt, boldog emlékezetű Konstanciát, akiknek Lengyelországban és Oroszországban van nagy kultusza.
A IV. Béla – Az élet magja című előadást augusztus 17-19. között mindennap 21 órától láthatja a közönség a Nemzeti Emlékhelyen felállított szabadtéri színpadon.
Szereplők és alkotók:
IV. Béla – Lábodi Ádám Laszkarisz Mária – Kubik Anna Bathu Khán, II. Frigyes német-római császár – Sághy Tamás Narrátor – Mihályi Győző Árpád-házi Szent Margit – Varga Lili Róbert koronázó érsek, IX. Gergely pápa, II. Ottakár – Egyed Attila Első apáca, Anna hercegnő – Kerkay Rita Második apáca, Erzsébet hercegnő – Pálya Pompónia Harmadik apáca, Estei Beatrix királyné – Ballér Bianka Julianus barát, IX. Lajos francia király, Ugrin érsek – Fehérvári Péter V. István – Babinchak Atanáz Első püspök – Strasszer Domokos Második püspök – Körmendi Kristóf Kis Béla – Benkő-Kovács Gergő Nádor – Fehér László Küldönc – Nagy Norbert Zenészek: Szirtes Edina Mókus, Cserta Balázs, Széplaki Zoltán, Papp Endre, Mohácsi Albert, Ölvedi Gábor, Szakáll Béla Táncosok: Nagy Norbert, Widder Kristóf, Fehér László, Benkő-Kovács Gergő, Rovó Tamás, Zoltán Tímea, Fürst Daniella, Csikós Anna, Lórodi Luca, Beliczai Béla, Baranyai Ákos, Ruscsák Péter Kórus: Bódi Réka Ágnes, Mihályi Csenge, Radics Dorka, Radics Éva, Reiner Renáta, Szabó Loretta, Szarka Andrea, Vadászi Barbara. Kórusvezető: Mihályi György Statiszták: Czombál András, Fekete Alex Richard, Juhász Nóra Boglárka, Kiss-Király Balázs, Koreny Dorka Aletta, Koreny Réka Noémi, Mátay Flóra Korina, Mihály Csongor, Rideg Lotti Strasszer Emma. Valamint határon túli diákok a Rákóczi Szövetség szervezésében. Díszlettervező: Szendrényi Éva // Jelmeztervező: Kovács Yvette Alida Súgó: Weil Szilvia // Ügyelő: Kalmár Johanna, Horváth Iza Zene: Szirtes Edina Mókus // Koreográfus: Horváth Csaba Rendezőasszisztens: Németh Mariann Forgatókönyvíró és rendező: Szikora János |
