A Lánczos Kornél Gimnázium épületénél a Székesfehérvár Helyőrségi Zenekar térzenéjével, majd a Himnusz közös eléneklésével és a díszőrség bevonulásával kezdődött az ezrednapi ünnepség.



A Magyar Királyi Szent István 3. Honvéd Gyalogezred a Székesfehérváron korábban állomásozott két elődezred – a 17-es honvéd és a 69-es közös gyalogezred – átszervezésével jött létre 1918-1919 táján. 1922-ben kapta meg a 3-as hadrendi számot, s 1930-ban vette fel Szent István nevét. 1942-ben, két ütemben az ezred teljes állományát az orosz frontra vezényelték, ahol a magyar katonákat jelentős számbeli és technikai túlerőben levő, ellenséges csapatok támadták: a januári tragédia és a végzetes visszavonulás során az ezred 80 százaléka elveszett. A hazatértek sem pihenhettek otthonaikban, ugyanis az újjászervezett alakulatot 1944-ben a Kárpátokba vezényelték, 1945-ben pedig a mai Magyarország határain túli harcokban végérvényesen felmorzsolódott az ezred. Minderről Lévai Miklós nyugállományú alezredes, a megemlékezést kezdeményező Honvéd Hagyományőrző Egyesület elnöke beszélt a koszorúzáson megjelenteknek.

„Az 1100 éves magyar hazának 1100 éves a hadtörténete. Az 1100 év alatt számos megemlékezésre méltó eseménye és számtalan nevesített, illetve névtelen hőse lett a hazának. Megemlékezni és emlékeztetni gyűltünk össze. Székesfehérvár nem csak királyi koronázóváros, de katonaváros is egyben.” – emelte ki Lévai Miklós, aki szerint a város az itt állomásozó alakulatokat mindig a magáénak tekintette, befogadta, polgáraival egyenértékűnek tartotta. „Ez a kapcsolat a mai napig fennmaradt, a város büszke minden olyan magyar katonára, aki bármely évszázadban, bármely háborúban vívta meg harcát, s áldozta akár életét a hazáért. Különösen igaz ez azokra a bajtársakra, akik Székesfehérvárról vonultak el. Emléküket kötelességünk megőrizni!” – jelentette ki Lévai Miklós.

Amint a nyugállományú alezredes felidézte, 1993-ban az egykori Magyar Királyi Szent István 3. Honvéd Gyalogezred akkor még élő tisztjei és leszármazottjai emléktáblát helyeztek el a laktanya egykori parancsnoki épületének falán, azaz a mai Lánczos Kornál Gimnázium épületén. Ezt a táblát újította fel 2018-ban a Honvéd Hagyományőrző Egyesület, s egyúttal azzal kereste meg Székesfehérvár Önkormányzatát, hogy szeretnék, ha a város háziezredének emléke előtt – amelynek 1938-ban csapatzászlót adományozott a város hölgyközössége – városi megemlékezéssel tisztelegnének. Azóta minden évben augusztus 15-én, a csapatzászló adományozása napján tartják az ezrednapi megemlékezést.

A beszédet követően Székesfehérvár Önkormányzata nevében Horváth Miklós Csaba alpolgármester koszorúzott, s ugyancsak lerótta kegyeletét a Honvéd Vezérkar képviseletében Schmidt Zoltán vezérőrnagy, a Közép-európai Többnemzeti Hadosztály-parancsnokság képviseletében Garas László vezérőrnagy, a NATO Erőket Integráló Elem részéről pedig Topor István ezredes. Az MH 6. Sipos Gyula Területvédelmi Ezred képviseletében Pozderka Zoltán ezredes, az MH Magyar Nagysándor József 51. Vezetésbiztosító és Híradó Dandár képviseletében pedig Wenzdorfer Zoltán alezredes helyezte el az emlékezés koszorúját. A Doni Bajtársi és Kegyeleti Szövetség nevében Berdó Gábor Károly elnök, a Honvéd Hagyományőrző Egyesület Fejér Megyei Területi Szervezete képviseletében pedig Lévai Miklós koszorúzott. Ugyancsak lerótták tiszteletüket a Történelmi Vitézi Rend, valamint a Lánczos Kornél Gimnázium képviselői, Kovács Gergely igazgató és Bordács Lajos címzetes igazgató is.

A kegyeletteljes megemlékezés a Szózattal, majd a Magyar Takarodóval zárult.

Forrás: ÖKK